Budapesti Tanítóképző Intézet, 1940
9 Után a vezérek jelentsék azoknak a neveit, akik e mozgalomban részt- venni szándékoznak. (Növendékeink szép számmal jelentkeztek a kért kölcsön megadására). Az Erdéllyel kapcsolatos magyar gondolatnak egyik lényeges jellemvonása, hogy növendékeink a lelki szépségre való törekvéssel egyetemben tanulmányi eredményeikben teljességét törekedtek adni annak, amit képességeik megengednek. Minden növendékkel személy szerint beszéltem arról, hogy képességei miféle eredményt tesznek lehetővé. Tréfásan szerződést kötöttünk, amelynek lényege az, hogy becsületesen törekszenek a legjobb eredmény elérésére. Ennek útja, hogy jelesrendüek lehetnének. Voltak ezek között olyanok is, akik a valóságban elégséges-rendűek. Megkérdeztem, van-e ilyen képességük vagy sem. A ritka kivételeket nem tekintve, vállalták, hogy ilyen képességük van. A beszélgetést így folytattam: ha a képesség jeles, akkor a magyar becsület azt kívánja, hogy az eredmény is jeles legyen. Megkérdeztem, hogy vállalják-e ennek az eredménynek az elérését. Egyik csoport lendülettel, a másik csoport kisebb lendületr tel, a harmadik csoport kényszeredten ugyan, de vállalta a kedvező eredmény kivívását. A tehetséget elvállalni általában könnyen megy, az azzal járó kötelesség már sokszor nehezebben, vagy nehezien ment. Általában kevés kibúvót engedtem. Az édes-semmittevésnek nem akartam teret adni. Voltak, akiknek a tehetsége 1.5 vagy 2, eredményük pedig ennél gyengébb volt. Arra köteleztem őket, hogy az eredmény összhangban legyen a tehetséggel. E kötelesség vállalásával, azaz szerződésünk megkötésével sok növendék lelki világában nagy erőforrást nyitottunk meg. Sok növendékünk ezzel az erőforrással nagyobb eredményt ért el, mint az előző években. így az V-ik évfolyamban a hiúit évben 4 jelesrendű volt, most pedig 9 jelesrendű Iván. De nem csak a jelesrendüek száma nagy, hanem egyrészt se.ikisem bukott meg, másrészt alig vannak elégséges osztályzatok. E jobb eredményre való törekvés elég szépen mutatkozik a II és Ill-ik évfolyamban is. A IV. évfolyamban a jelesrendüek száma 7, a múlt évben 5 volt. A III. évfolyamban a jelesrendüek száma 7, a múlt évben 3 volt. A II. évfolyam még sok nehézséggel küzd. Évtizedek óta nem volt olyan elsőosztályunk, amely mind a magatartás, mind a tanulmányi eredmény kérdésében ilyen gyenge lett volna. Rengeteg, erőt kellett arra pazarolnunk, hogy ezt az osztályt valamennyire fegyelmezzük, hogy némileg megértessük, hogy ebben az intézetben komolyan kell dolgozni. Növendékeink túlnyomó többsége nemcsak a tanulmányokban törekedett szép eredményre, hanem a lelki szépség területén is. Érdekes adatok találhatók erre nézve az évvégén a fejlődésükről írt lelkirajzokban. Két lelki rajzból egy-egy részlet. — A fővárosban vagyunk, tehát nyilvánvaló, hogy a főváros művelődési ügyei élénken érdekelnek bennünket, azonban e mellett a legtermészetesebbnek tartjuk azt is, hogy növendékeink a vidéki tanító helyzetét is lássák. Sokat foglalkozunk a szép anyagi és szellemi szükségleteivel. Ennek a nyomait látjuk A. B. lelkirajzának következő részletében: »A szünetben néhány nagyon tanulságos, szinte sorsdöntő napom is volt. Az Alföldön voltam. Valóban együtt éreztem Petőfivel. Mintha
