Budapesti Tanítóképző Intézet, 1936

II hogy kik haladtak ebben az évben annyira, hogy osztályzataiknak összege 5 vagy több egységgel kevesebb, mint a múlt évben volt. Ezek a növendékek a következők: Lengyel István (7 egységgel), Vörös István (7), Magyar István (7), Párkányi Gábor (7), Szőcs Lajos (7), Bodor Sándor (11), Czettl Márton (10), Gerzon Ferenc (14), Jászberényi Károly (7), Katona Ferenc (11), Sárhidai Antal (9), Szilágyi Béla (17), Takács Jenő (8) és Végh Lajos (6). — Szeretném, ha ezek példáját a jövő évben mások is követnék. Ezeket és a hasonló jól haladó növendékeket pedig arra kérem, hogy foly­tassák az iramot, és csak a jelesrendűségnél álljanak meg. Szeret­ném, ha ezek a javulások minden növendékünk lelkében megérlelnék azt a tudatot, hogy a haladás, a javulás lehetséges. Csak a növendé­ken múlik, hogy bekövetkezik-e a jobb osztályzatok sorozata. Előbb azt mondottam, hogy a lelki szépségre való törekvés nehezen mérhető meg, egy-két esetben azonban az előmenetelben való haladásból is lehet a lelki rendezettségre is következtetni. Úgy­hogy akik az osztályzatok terén lényegesen haladtak, azok közül többen a lelki élet szépségeit is ápolták. Sőt! Vannak, akiknek az előmenetelben való haladása következménye volt a lelki szépségre való törekvésnek. Vannak olyan növendékek is, akiknek a jelleme meg­szilárdult a nélkül, hogy az osztályzatuk lényegesen javult volna. Tanártestületünk a lelki szépség és az előmenetel terén való haladást — a rendelkezésére álló eszközökhöz képest — jutalmazni is szokta. E kérdésben a rendes alapítványokon kívül meg kell emlé­keznem a következő jutalomdíjakról. A Budapesti Tanítóképző-Intézeti Iskolatársak Egyesülete 1000 pengős alapítványt tett Sztankó Béla főigazgató nevére. Ennek kama­tait évente egy-egy kiváló magatartású, szorgalmas és jó előmenetelű V.-éves növendék kapja. Az intézet nevében itt is köszönöm az iskola­társaknak azt a ragaszkodást, amely ebben is kifejezésre jut. Ezt a jutalmat a tanártestület határozata alapján első alkálommál Takács Jenő kapja. • < A másik jutalom 100.— P, amelyet éveken át az 1890-ben vég­zettek nevében ejőször négyen, majd hárman hozták össze, ebben az évben pedig ezt az összeget egyedül Szőcs József polg. iskolai igaz­gató adta. Szeretném, ha tanítványaink éreznék a hája, a lelki emel­kedettség nagyságát, amely ebben a 100.— P jutalomdíjban rejlik. Ezt az összeget 50—50 pengőjével Katona Ferenc és Gaál László kapja. A harmadik rendkívüli jutalom az a 100 P, amelyet Vajda János főtisztelendő, intézetünk egykori hittanára adott át olyan V.-évesek jutalmazására, akik egyrészt mintaszerűen vallásosak, másrészt pedig szívesen tartózkodnak a gyakor,lóiskola tanulói között. Meghatott lélekkel mondok köszönetét az adományozónak, aki nemcsak szellemi kincseit adta annak idején növendékeinknek, hanem az utódokat — már harmadízben — anyagilag is támogatja. Ezt az összeget 25—25 pengőjével a következő jelöltek kapják: Czemmel János, Hanisch Béla, Havasi Béla és Szilágyi Béla. (Az egyéb jutalmakról szóló beszámolás »Segélyezés, jutalmazás« címen található.)

Next

/
Thumbnails
Contents