Budapesti Tanítóképző Intézet, 1933

latokat és tervezeteket, hogy a maguk előtt lévő példa szerint az életben is folytassák ezt a munkát. Ez legyen önmüvelő munkájuk kezdete és állandó kísérője.

Drozdy Gyula sohasem csinált titkot abból, hogy szívesen tanul bárkitől. A tanítónak sokoldalú embernek kell lennie, azért nem lehet egyik szakban sem annyira járatos, mint az, akinek csak 1—2 szaktárgya van. Drozdy Gyula, hogy a lehetőség szerint minden tárgyban képezze magát, örömmel fordult a tanártestület különböző tagjaihoz azért, hogy bizonyos kérdésekben felvilágosítást kapjon. Saját bevallása szerint igen sokat tanult többek között megboldogult Quint József főigazgató úrtól. Ha Quint József főigazgató megpendített egy gondolatot, azt ő rögtön megvalósította a gyakorlóiskolában, sőt nemcsak nagyszerűen megvalósította, hanem részben tovább is fejlesztette. Fiúk! E példa alapján szívesen tanuljunk mindenkitől, akitől csak valami jót lehet tanulni. — Könyvek és folyóiratok szokadat- lan forgatása, az olvasottaknak a gyakorlatba való átültetése, mások munkájának gondos megfigyelése, saját gyakorlatának állandó bírálata, komoly munkájából táplálkozó invenciója, sikeres gyakorlatból levonható egészséges elméletek, az elméleti és gyakorlati munkájában észlelhető szerves egység stb. jelzik azt az útat, amely elvezetett a művésztanítóhoz, elvezetett oda, hogy intézetünkből nőtt ki Magyarország első tanítója: Drozdy Gyula. Ennek több kifejezője van. így hosszú évek óta őt küldték ki minden országos tanítói továbbképző tanfolyamra, őt hívták meg számtalan tanítói gyűlésre, őt kérik fel különböző egyesületek előadás tartására, őt bízzák meg részben társsal, részben egyedül vezérkönyvek írásával, az ő munkáját nézték meg sokan intézetünkben, Körösi Henrik halála után ő lett a Néptanítók Lapjának pedagógiai szerkesztője, népiskolai kérdésekben ő a minisztérium, az Országos Közoktatási Tanács legfőbb tanácsadója. — Hogy mit jelentettek ezek a tanítói továbbképző tanfolyamok, mutatják többek közöt az olyan nyilatkozatok, amelyek szerint: »Ezen a tanfolyamon egészen új világ nyílt meg előttem«.

Aránylag kevés pedagógiai könyvet fordítanak le magyarról más nyelvre. Azért örömmel állapítom meg, hogy a Quint— Drozdy-féle vezérkönyvet a beszéd- és értelemgyakorlatokhoz lefordítják szlovén és — valószínűleg — szerb nyelvre is. Ez is egyik értékmérője annak a nagyarányú irodalmi munkásságnak, amelyet Drozdy Gyula kifejt.

S ha most a növendékek sorából valaki azt mondaná, hogy ez olyan szédületes magasság, hogy én oda úgy sem juthatok fel, akkor egyrészt azt mondom, hogy Drozdy Gyula is tanítónövendék volt, mint maguk. Tehát az út nyitva áll, — másrészt pedig azt mondom, hogyha oda nem is kerülhetnek, de becsületes munkával eljuthatnak oda, ahová minden magyar tanítónak el kell jutnia. — Drozdy Gyula munkájában vannak művészi vo— 30 —