Budapesti Tanítóképző Intézet, 1933
meg ezt az új forrást, és becsülje meg azokat, akik ezt a forrást megnyitották. A cserkészek hozták ide az egész világ népét, övék az érdem minden jóért, ami ebből fakad. Úgy, hogy a magyar gondolatot ápoljuk, ha a cserkészgondolatot szeretettel felkaroljuk. 11. Az a szeretet, amelyet a magyarok sugároztak, visszhangra talált a legkülönbözőbb nemzetek fiainál, amint azt sok jelenség bizonyítja. így voltak más nemzetbeli cserkészek, akiket alig lehetett megelőzni a köszöntésben. Szívesen mondották a magyar jelszót: Jó munkát! Sokan többet is tanultak magyarul. A lengyelek zenekara megtanulta a Rákóczi indulót. Kedves fogadtatásban részesült a magyar Csodaszarvas gondolata. A franciák nagy kapujukra csodaszarvast rajzoltak. A finnek, a finn, észt, magyar közös eredet demonstrálására nyírfából három csodaszarvast készítettek. Kettő egyenlő nagy, a harmadik pedig nagyobb volt. Ez utóbbit állították a középre és ez képviselte a magyarságot. A szarvasokat így jelölték: Esti, Magyarország, Suomi. Jó nekünk: finn rokonoknak tudni azt, hogy a finnek országukat nem Finnországnak, hanem Suominak nevezik. A magyar vendégszeretet viszonzását kell látnunk abban is, hogy a franciák Budapesten megkoszorúzták a hősök emlékkövét. Hogy a külföldiek mennyire méltányolták a magyar vendégszeretetet, az kitűnik abból is, hogy nem egy helyen, ahol aziránt érdeklődtem, hogyan érezték magukat, elragadtatással beszéltek arról a szíves fogadtatásról és meleg barátságról, amelyben Gödöllőn részük volt. 12. Intézetünk is résztvett a gödöllői táborozáson. Cserkészeink közül 36-an voltak a táborban, a tanártestület részéről pedig Frigyes Bélával voltunk ott állandóan. Örömmel állapítom meg, hogy az intézet cserkészei nemcsak táborozni mentek oda, hanem dolgozni is. Elősegíteni azt, hogy mások minél jobban táborozhassanak, örömmel állapítom meg, hogy cserkészeink nemcsak vállalkoztak a munkára, hanem azt derekasan el is végezték. Ezért most elismerésemet fejezem ki. Mindenkinek bőven jutott a munkából, de különösen sokat fáradtak a cserkészrendőrök. Meg vagyok róla győződve, hogy minden növendékünket az a tudat lelkesítette, hogy itt építjük most az új Magyarországnak egyik lényeges pillérét. Ezek a növendékek példát mutattak arra, hogyan kell a hazát tettekkel szolgálnunk. 13. Hogy milyen nagyméretű megmozdulást jelentett a gödöllői cserkésztábor, mutatja az a tény, hogy látogatóinak a száma meghaladta az 1929. évi angliai világtábor látogatóinak a számát. Amíg Angimban 1929-ben 318.000 volt a látogatók száma, addig Gödöllőn több mint 360 ezer látogató volt. S ha figyelembe vesszük még azt is, hogy azóta nehezedett ránk súlyosan a gazdasági világválság, akkor ezt a nagy látogatást annak kell tulajdonítanunk, hogy igen sokan érezték és érzik, — 8 —