Budapesti Tanítóképző Intézet, 1932
ifjúságtanulmány. Idetartozik a primitív népek lélektana és a kul- túrlélektan is. Sőt továbbmenőleg az állatlélektan és a növénylélektan is. Csak itt rögtön meg kell mondanunk azt, hogy az ember és az állat lelki megnyilatkozásai között nemcsak fokozati, hanem lényegbevágó különbség is van. (Ezt az álláspontomat a természetrajzi szakértekezleten kifejtettem.) Úgyhogy e szó lélektan mást jelent, ha azt mondom emberlélektan, és mást, ha azt mondom állatlélektan. Ezt a különbséget meg kell tennünk, hogy tanítványaink ne bizonytalankodjanak, ha azt hallják, hogy állatlélektan. Ennek az álláspontnak a hirdetése hozzátartozik a világnézet határozottságához. A fejlődéslélektanhoz kapcsolódik a geopszichológia, amely a külső természetnek, az éghajlatnak, az időjárásnak, az évszakoknak stb.-nek a lelki életre való hatását kutatja. A gyermek lelki életében van fejlődés. A fejlődéslélektannak — nézetem szerint — akkor felelünk meg legjobban, ha a lelki jelenségeket úgy tanulmányozzuk, amint azok a fejlődés során fellépnek. E szerint természetesebben járunk el, ha az ösztönéletből lassanként kibontakozó lelki világra irányítjuk elsősorban tekintetünket. Természetesebb, ha előbb az irracionális életet tárgyaljuk, és csak azután a racionális lelki életet. Ennek értelmében a lelki élet tanítását az akarattal és az akarattal kapcsolatos lelki jelenségekkel kellene kezdenünk. 5. Tiszta és élettani lélektan. Metafizikai és tapasztalati lélektan. A tiszta lélektan csak a lelki élményt nézi, tehát mentes mindentől, ami nem lelki természetű. Itt a „lelki“ és a „tudat“ fogalmak tartalma fedi egymást. Azért tudatlélektannak is mondható. Ha azonban a lelki élményeket nemcsak a maguk elszigeteltségében akarjuk magyarázni, hanem előzményeiket és következményeiket is vizsgáljuk, akkor testi, élettani körülményekre is kell tekintettel lennünk. Az előzmények és következmények között lehetnek testi, élettani körülmények is. Az a lélektan, amely ezeket is figyelembe veszi, élettani lélektannak mondjuk.* Nyilvánvaló, hogy a lelki jelenségek boncolásakor meg kell néznünk az előzményeket és a következményeket is. Meg kell ezeket néznünk akár testi, akár lelki természetűek. így van a lélektanunkban élettani elem is, azonban ezért lélektanunkra nem mondhatjuk, hogy rideg élettani lélektan, különösebben annyiban nem, amennyiben ebből valaki materialisztikus következtetéseket vonna. A mai tudomány * Az ezzel szembenálló tiszta lélektannak lényegében kétféle értelmezése van. Egyrészt jelenti a lelki élménynek minden nem lelki vonatkozástól mentes megismerését; másrészt jelenti a lelki életnek — minden alkalmazástól mentes - megismerését. 22
