Budapesti Tanítóképző Intézet, 1932

esetleg érdemtelennek juttatna valamit, ezt csak ürügynek tekin­teném, amellyel szívtelenségéről akarja elterelni a figyelmet. A koldusnak azért kell adni, hogy az is megkaphassa a segítséget, aki arra valóban rászorul. így vagyunk a bizalom kérdésével is. G) Joggal beszélünk sokat arról, hogy az iskola készítsen elő az életre. Amikor bizalommal viseltetem az ifjúság iránt, nemcsak arra törekszem, hogy minél jobb lehetőséget biztosítsak a fejlődés számára, hanem azt is szorgalmazom ezzel, hogy maguk is biza­lommal legyenek a tanítványaik iránt. És általában a társadalmi életben is a kölcsönös bizalomnak legyenek a szóvivői. Ne legye­nek gyanakodó tanítók és ne neveljenek arra, hogy az emberek örö­kösen gyanakodjanak. Hogy az ilyen gyanakodó ember a legártat­lanabb dologban, sőt a kedvességben is, esetleg sérelmet lát, azt igazolhatja a következő eset: Egy kislány az utcán egy alkalommal azt kérdezte egy arrajáró asszonytól: „Hol lak?“ Erre az asszony elment a kislány szüleihez és bepanaszolta a kislányt azzal, hogy őt csúfolta, azt mondta, hogy hólyag. Erre a szülők elővették a kis­lányt és megkérdezték, hogy mit mondott a néninek. A kislány védkezett a csúfolás vádja ellen és azt mondta: „Azt kérdeztem, hogy hol lak a néni?!“ Erre a szülők megmagyarázták az asszony­nak, hogy a kislány a lakása iránt érdeklődött. Azaz azt akarta kér­dezni, hogy hol lakik a néni. Az asszony azt, hogy hol lak így ér­tette, hogy hólyag. Hányszor vagyunk úgy, hogy nem értjük meg embertársainkat, mint ahogyan ez az asszony nem értette meg ennek a kislánynak a kedves érdeklődését?! Fiúk! Ügyeljünk arra, hogy ne legyünk gyanakvó emberek. Az ilyen ember ok nélkül keseredik el az életben. Úgy gondolom, örömforrást nyitok meg a maguk számára, ha azt mondom, hogy a bizalmat és ne a gyanakvást erősítsék magukban. H. Fiúk! Mást jelent a bizalom tanár és tanítvány, tanító és tanítvány viszonyában, mást jelent társadalmi vonatkozásban és mást jelent az élet anyagi kérdéseiben. Tanár és tanítvány, tanító és tanítvány viszonya akkor valóban egészséges, ha teljes a bizalom. Ha a tanítványnak nincs titka, ha teljesen kitárja a lelkét. Ha ma­guk majd mint tanítók elhelyezkednek, lelkűk kitárása szempontjá­ból eleinte tartózkodóak legyenek. S csak a megbízhatóságnak és szükségletnek megfelelően gombolkozzanak ki. Tapintat kell hozzá, hogy az ember megérezze, mit, mikor mondhat el. Itt az intézetben baj, ha a tanári testülettel szemben nagyon begombolkoz­nak. Anyagi szempontból, a pénzkezelés terén nem jelent bizalmat­lanságot, ha minden egyes dolgot írásban intézünk el. 3. Az öröm újabb forrását akarom a maguk részére megnyitni azzal, ha arra kérem magukat, rendezkedjenek be lelkileg úgy, hogy 14

Next

/
Thumbnails
Contents