Budapesti Tanítóképző Intézet, 1932
életünk számára akarunk valami értéket szerezni. Az anyagi világ értékeit pénzzel szerezzük meg, a szellemi világ értékeinek legfőbb forrása az az önmegtagadó munka, amellyel jó hajlamainkkal szabad utat nyitunk. Ha az anyagi és a szellemi világban mind a szerzési lehetőség, mind a szerzettek értékét összehasonlítjuk, akkor a következő eredményre jutunk. Egyrészt az anyagi világban a szerzési lehetőség sokkal korlátozottabb, (nincs elég pénzünk), mint a szellemi világban, másrészt az anyagi javak értéke a mi birtokunkban inkább csökken, mint növekedik. (Ruha, bútor, stb. értéke mindig csökken.) A lelki javak értéke pedig minden anyagi értéken felül emelkedik. Kant szerint: „A jellemnek minden anyagi értéken felül emelkedő belső értéke van“. Ugyanezt lehet mondani a munkaszeretetről, hiszen a munkakedv, a munkaszeretet lényeges alkotórésze a jellemnek. Közismert igazság, hogy a tétlenség, a lustaság minden bűn forrása. Van diák, aki azzal akarja lustaságát pótolni, hogy hazudik. Azonban ez csakhamar kiderül. A lustaság tönkreteszi egész jellemünket. A lustaság vezeti a diákot oda, hogy a kapott rossz osztályzatért a tanár urat igazságtalannak mondja. Az igazság az, hogy a diák nem tanult eléggé, azért kapott rossz osztályzatot. Haragszik a tanár úrra, ahelyett, hogy saját lustaságára haragudnék. Lisieuxi Szt. Teréz mondja jelöltnő koráról: „.. . százezer ügyet találtam arra, hogy lustaságomat dédelgessem“. (159. 1.) Akiket a lustaság meg szokott látogatni, azokat arra kérem, állapítsák meg, vájjon most melyik korszakban tartanak. Abban-e, amelyikben a lustaságot dédelgetik, vagy pedig abban, amelyikben már leleplezik önmagukat, mint a lustaság dédelgetőit. 15. A lusta diák mind önmagára, mind az intézetre veszedelmet jelent. A lusta diák ugyanis irigykedik azokra, akik tudnak, gúnyolja azokat, akik tanulnak. De reméljük, hogy ez a gúnyolás olyan vermet ás, amelybe a gúnyolódó maga esik bele. Aki mások munkakedvét rontja, aki arra törekszik, hogy mások is olyan keveset tanuljanak, mint ő, az destruál, az rombol, az értékeket rombol. Miután minden érték egyúttal magyar érték, a magyar haza értéke, azért minden lusta diák, — mint a nemzeti értékek rombolója, ■— egyúttal hazafiatlan is. Ha az ifjúság lelki világát tanulmányozzuk, akkor az ott megállapítható jellemvonások között az első helyen áll az az igazság, hogy minden egészséges fiatalember a legnagyobb becsmérlést látja abban, ha azt mondják, hogy hazafiatlan. Szóval, minden fiatalember egyúttal hazafi. S nagyon örvendetes, hogy ez így van. Azonban a lusta diák legfeljebb áltatja magát azzal, hogy hazafias. Az előbbiek értelmében az a növendék, akinek a lustasága olyan magas 10