Budapesti Tanítóképző Intézet, 1931
A rejtvény kérdőjele az, milyen viszony volt Gyertyánffy István és a magyar Theano között? Akik közelebb állottak nagy pedagógusunkhoz, tudják, hogy helyes nyomon járunk akkor, amikor Cecíliában, a magyar Theanoban Gyertyánffy István édesanyját fedezzük fel. S ebben a lelki nagyságnak újabb vonása bontakozik ki. Ha mindenki olyan emléket állítana édesanyjának, mint amilyent Gyertyánffy István állított a magyar Theanoban édesanyjának, ha mindenki úgy látná és érezné az édesanyának a jelentőségét a nemzet életében, mint ahogy Gyertyánffy látta és érezte, akkor várhatnók, hogy a nemzeti megújhodás rohamlépésekkel közeledjék. Cecília küzdelmes életéből így természetszerűleg megismerhetjük Gyertyánffy István ifjúkori életét is. Az olvasó itt láthatja azt a fejlődést, amelyen Gyertyánffy István a székelyudvarhelyi főgimnázium tanulmányai alatt átment, átérezheti azt a nehéz anyagi helyzetet, amely a kolozsvári orvos-sebész főiskolára való elmenetelt megelőzte. Ezzel kapcsolatban életéből csak a következő határköveket jelentő adatokat említem. 1834-ben Tibódon (Udvarhely vm.) született. Idegei gyengék voltak az orvosi pályára, azért abbahagyta ezeket a tanulmányokat és tanári állásra pályázott. Jó bizonyítványai alapján (németül is tudott) 1856-ban kinevezték a székelyudvarhelyi róm. kát. főgimnázium tanárává. Külföldi tanulmányútja után 1870-ben nevezték ki a székelykeresztúri tanítóképző-intézet igazgatójává, 1873- ban pedig intézetünk igazgatójává. 1898-ban nyugalomba vonult. 32 évi — munkával eltöltött — nyugalom után 1930. évi aug. hó elején kísértük utolsó útjára: a farkasréti temetőbe. Gyertyánffy Istvánt — tanártársai és tanítványai -— többször ünnepelték. Nagyarányú ünnepélyt rendeztek 1881 június 12-én, tanári működésének 25. évfordulója alkalmából, amikor az üdvözlők egyike: dr. Kiss Áron, tanártársai nevében, átadta az ünnepeknek az itt kiállított díszes albumot. Ennek a 3. lapján Gyulai László tanár gyönyörű festményét láthatjuk. Ez a pedagógia múzsáját ábrázolja, amint egyik karjával keblére fogadja a gyermekeket, mondván: Engedjétek a gyermekeket 16
