Budapesti Tanítóképző Intézet, 1928
nemcsak az első, hanem a legfőbb nevelési tényezőt. A családi élet szeretetét semmi sem pótolhatja. Quint József nemcsak a nőkben tisztelte az érzelmi élet gazdagságát és nemcsak hirdette a szeretet fontosságát a nevelésben, hanem maga is árasztotta a lelki melegséget. Egész lényének az alapja a szeretet. Ez az alapja ama pedagógiai felfogásának, amely az érzelmi élet erősebb felkarolására irányul. Vannak, akik Quint Józsefet hideg, sőt rideg embernek tartották. Ezzel szemben azt kell mondanom, hogy mindazok, akik Quint József életét igazán közelről szemlélhették, akiknek alkalmuk volt Quint Józsefnek lelki világába beletekinteniük, láthatták, érezhették, hogy komolysága mellett mélyen érző szív lüktet benne. Miért gondolták mégis egyesek, hogy hideg, talán rideg ember? Esetleg azért, mert nem az Ígéret, hanem a tett embere volt. Keveset ígért és sokat cselekedett. Általában kevesebbet Ígért, mint amennyinek a megvalósítása valószínű volt. Akárhányszor megtörtént, hogy valaki kért tőle valamit, ő meghallgatta a kérést és azt mondta: »Majd meglátjuk.« Miután ez a szűkszavúság határozott komolysággal párosult, a kérelmező sokszor elutasítását látta a válaszban. Quint József pedig az ilyen általános Ígéret után komolyan hozzáfogott ahhoz, hogy a kérelem teljesítése ügyében közreműködjék. Akárhányszor ismételten járt el a kérdéses dologban anélkül, hogy az illető erről tudomást szerzett volna. A mi társadalmi életünknek az az alaphangulata, hogy sok szeretetet vélnek érezni akkor, amikor valaki mosolygós arccal sokat igér. Az aztán nem is olyan nagy baj, ha Ígéreteit nem veszi túlságosan komolyan és nem is jár a dolog után. Erről egy újabb kedves mosollyal el lehetne téríteni a figyelmet. Voltak, akik azért tartották ridegnek, mert senki kedvéért nem volt hajlandó az igazságtól eltérni. Hányszor fordulnak emberek hozzánk olyan kérésekkel, amelyek csak szabályok, rendeletek sérelmével teljesíthetők. Quint József ilyenkor a határozott tagadás álláspontjára helyezkedett. Ezt az igazságérzetet aztán ridegségnek mondották. Hogy itt fogalomzavarról van szó, az nyilvánvaló. Quint József mindent nemzete szemüvegén át nézett. Amiben nemzete szempontjából értékes ügyet látott, azt minden erejével támogatta, s akik ilyen ügyet képviseltek, azok bizonyára erezték is tetteiben megnyilatkozó szeretetét. Quint József szeretetét érezték mindazok, akiknek alkalmuk volt nemes lelkületét közelebbről megismerniük, igy elsősorban kartársai, pedagógiai fegyvertársai, intézete ifjúsága, a gyermekek stb. Quint József emberszerető voltára mutat az a tény is, hogy az emberek hibáival szemben elnéző, gyengeségeivel szemben türelmes volt. ö, aki annyi szellemi erővel, annyi erkölcsi szilárdsággal rendelkezett, bizonyos bölcseséggel szemlélte a mindennapi élet hibáit és gyengeségeit. Fontosnak tartom annak a megállapítását, hogy Quint Józsefet még szigorúságában is a szeretet vezérelte. Ennek igaz voltát legjobban átlátjuk akkor, ha azt kérdezzük, vájjon az apát — 18 — i J
