Budapesti Tanítóképző Intézet, 1928
de ez a család szívesen veszi tudomásul, hogy Quint József az intézeté is, a tanítóképzőintézeti tanároké is, az egész tanítóságé is, a magyar gyermekseregé is és végül az egész magyar nemzeté is. Olyan részesedéskérés ez, amely a család osztályrészét még értékesebbé teszi. ' IV. Quint József önnevelése. Bármint is fogalmazzuk a nevelés célját, ebben — végső eredményben — mindig a leglényegesebb ismertetőjel az, hogy önnevelésre vezessen. Mindenrendü nevelés olyan mértékben éri el a célt, mint amilyen mértékben képes a nevelendőket az önnevelés útjára vezetni. Valamint bármely nevelésben a példa a leghatásosabb, úgy az önnevelésben is a példa vezethet leginkább sikerre. Eddig láttuk Quint Józsefet mint pedagógust és láttuk mint embert. Ä megboldogult azonban nemcsak mint pedagógus és mint ember emelkedik ki magasan az átlag köréből, hanem vezér abban is, hogy pedagógiai elveit elsősorban önmagára alkalmazta. Nemcsak hirdette elveit, hanem azok szerint élt is. így benne összeforr a pedagógus és az ember, amivel az önnevelés mintaképét állítja elénk. Ezt az állításomat a következőkkel igazolom. Volt idő, amikor Quint József a cserkészetet a bot és a kalap tudományának tartotta. Amint azonban éles elméjével mélyebben kezdett a cserkészet lényegébe behatolni, látta annak rendkívüli jelentőségét; látta, hogy a cserkészet valósíthatja meg elsősorban azokat a nevelői gondolatokat, amelyek realizálását ő kívánta; látta, hogy ez a mozgalom törekszik arra, hogy a gyermek, az ifjú nemesen maradhasson gyermeknek, illetőleg ifjúnak; látta, hogy ez olyan nevelői intézmény, amelyben az ifjúság magától, önként követi azokat az elveket, amelyeknek egyébként csak a felnőttek nyomása következtében szoktak engedelmeskedni. Ez a belátás cserkészbarátot csinált Quint Józsefből, olyan cserkészbarátot, aki a cserkészet fellendülése érdekében előadást tart; olyan cserkészbarátot, akit érdemei elismeréséül az I. cserkészkerület társelnökévé választanak meg. S amikor erről a cserkészgyülésről eljöttünk, tervezgetett arról, hogyan lehetne a cserkészgondolatot jobban belevinni a tanítóképzés szolgálatába. Quint József önnevelésének egy másik fényes példája a női szerzetes rendekhez való viszonya. Működése kezdő éveiben ezek ránézve közömbösek voltak. Amint azonban egyes tanfolyamokon az apácáknak — az ő pedagógiai elveivel — harmonizáló nevelői lelkületével megismerkedett, megszerette őket, s nem győzte eléggé dicsérni munkájuk nagy értékét. Látván azt, hogy az apácák mennyire törekszenek a legújabb nevelési és tanítási módszereket elsajátítani, azt mondotta, hogy 4—5 év múlva a női szerzetesrendek tanítóképzői lesznek a legjobb tanítóképzők. Ezzel kapcsolatban csak azt akarom még érinteni, hogy Quint József mélyen vallásos lelke krisztusi alapon állt. Az ő pedagógiai világában harmóniában élt az a szeretet, amely őt a katholikus szerzetesrendekhez fűzte, és az a szeretet, amely őt protestáns kartársaihoz kapcsolta. Ez — 10 —
