Budapesti Tanítóképző Intézet, 1900
37 I. Az intézet fényképe; a kerti gazdaságot feltüntető akvarell kép. (Festette: Lányi Ernő.) I II. A tanárok irodalmi működése (czímjegyzékekben). III. Részletes tanmenetek. Órarend. Magyar nyelvi, német nyelvi dolgozatok; földrajzi, történelmi térképek; gazdasági gyakorlatokról vezetett naplók ; oltásmódok készítményekben ; számtani dolgozatok ; szépirási tanmenet; zeneelméleti dolgozatok ; testgyakorlatokról felvett fényképek; kézügyességi (slöjd) tanmenet készítményekben ; tanítás-tervezetek, bírálatok. A díszterem, egy tanterem, a zeneterem, a kézügyességi terem fényképei. IV. Rendtartási szabályok; a segélyző egyesület alapszabályai. Iskolai ünnepélyek műsorai. Az ebédlő fényképe. Köztartási étlap. V. A gyakorló iskola fényképe. Gyakorló-iskolai tanmenet, és órarend. VI. Ügyviteli nyomtatványok. • 2. A tanítás. a) Tanári értekezletek. A tanári kar az 1900—1901. iskolai évben összesen 14 gyűlést tartott: az elsőt 1900. szeptember 1-én, az utolsót 1901. junius • 28-án. E gyűlések rendes tantárgyai az úgynevezett folyóügyek voltak, nevezetesen: ministeri rendeletekről való előterjesztés s az azok szerint való intézkedések megállapítása; a növendékek tanulmányi ügyei, melyekről konkrét eseteken kívül is majd minden értekezleten általában is volt szó. Ezen kívül az őszi, téli és tavaszi évharmadban rendesek voltak az ellenőrző conferentiák, a mely -alkalmakkor a hanyag tanulók jegyzőkönyvi megintésben részesültek s erről szülőiket az igazgatóság értesítette s ezen ellenőrző gyűléseket rendesen egy hó múlva követte az évharmadi osztályozó gyűlés. A tanulók segélyezésének ügye is egyik fontos tárgya volt a gyűléseknek, éber gond fordíttatván arra, hogy az állami segélyeket állandóan csak az arra méltó tanulók élvezhessék. Egyébiránt ebben az iskolai évben az állami segélyek kiosztásában év kezdetétől fogva kevés ingadozás történt. A nevelés és didaxis kérdése annyival inkább foglalkoztatta a tanári kart, mert iskolánk helyzete és elhelyezése következtében lépten-nyomon merültek fel oly mozzanatok, a melyekről szükség volt tanácskozni. A tanári kar kebelében meghonosodott a tanácskozásoknak azon üdvös módja is, mely szerint az iskola ügyei állandóan szőnyegen voltak a barátságos beszélgetések folyamán is, úgy hogy
