Budapesti Tanítóképző Intézet, 1900
31 Másnap, junius 9-én, vasárnap korán reggel 7--9 óra között fiumei programmunk utolsó pontját tartottuk meg, megtekintve a város felett lévő gyönyörű fekvésű »Tersattót". Csaknem 500 lépcsőn haladva fel, a hajósok bucsujáró helyéül szolgáló templomba mentünk, melynek falait a tengeri viharokból szerencsésen megmenekült hajók képei díszítik. A legenda szerint a vihar által megtámadott hajósok végső szükségükben szűz Máriához imádkoztak, a ki a felhők között megjelenve bátorította őket. A szerencsésen megmenekült hajósok képzeletükben megörökítették e képet s majd lefestve, e templomba helyezték el. E példát más hajósok is követték s ma már a templom falain több mint 100 ilyen kép látható, melyek a tengeri viharok legkülönbözőbb alakjait tüntetik fel, úgy, a mint azokat az illetők látták és emlékükben megtartották. A templomból a Tersatto tetején levő Frangepán-féle várba mentünk, melynek nagy része rom, csak egy kisebb kápolnája maradt még épen, melybe e vár legutolsó birtokosai, a Nugent grófok temetkeztek. Egyik Nugent gróf, kinek gyönyörű sarcophagja ‘ van a kápolnában, ő Felségének hires hadvezére volt; az 1859-iki olasz-franczia-osztrák háborúban Marengonál megverte III. Napoleon seregét s e csatatérről elhozta aztán azt az emléket, a melyet I. Napoleon az 1800-iki hires marengoi ütközet emlékére emeltetett volt. Itt, a hires hadvezér nyugvóhelye előtt emelkedik most a . franczia sassal díszített emlékoszlop egy hozzá hasonló párjával együtt, egyaránt hirdetve a dicsőséget és a múlandóságot. A Ter- sattón elénk tárult bámulatos szépségű kilátástól alig tudtunk megválni, de kiszabott időnk eltelt és sietnünk kellett a 10 órakor induló vasútra. Beszerezve a vasúton való étkezéshez (ebédhez és vacsorához) szükséges élelmiszereket, elindultunk Fiúméból, ezen igazán kedves és szép városból, a mely valóban egyik legméltóbb - pontja az ilyen tanulmányi kirándulásoknak. Vonatunk nehezen kapaszkodott felfelé a hegyen s még sokáig volt alkalmunk nézni a Quarnerot, a sziklás hegyvidéket, Veglia és az isztriai félsziget partjait és a Tersatto várromot. A Karszt keleti oldalára most már nappal érkeztünk s igy az odautazásunk alkalmával az éjszaka miatt nem látott vidéket is megláthattuk. Vasárnap lévén, az ottani népéletből is láthattunk egyes epizódokat. Vonatunk sokáig a Moravicza folyó mellett haladt, majd elhagytuk Ogulint, ezt a ma is katonai állomásul szolgáló régi hires határőrvidéki várost; átkelve a tekintélyes nagyságú Kulpán, elértük Kár oly vár őst, a melyet a III. Károly által építtetett remek országutak kötnek össze Fiúméval és Zenggel. Többnyire rosszul művelt földeket és ehhez képest gyenge terméseket láttunk e vidéken. Majd átkeltünk a Száván s ismét Zágrábba érkeztünk. Itt egy óráig időzött vonatunk, a mit újból felhasználtunk arra, hogy az állomás közelében lévő Zrinyi-téren egy sétát tegyünk. J
