Budapesti Tanítóképző Intézet, 1900
29 tették a szemlélőben. Majd elértük a hegyvidék legmagasabb pontját s vonatunk kezdett lejteni a nyugoti oldalon lefelé, a hol a mészkőből álló hegység egyre kopárabb lett, a kanyargó pályát a bórának leginkább kitett oldalak felől hosszú deszkafalazatok, vagy pedig az újabban épített erős kőfalak védelmezik a szeszélyes és romboló hatásai miatt vészes hegyvidéki szél. támadásai ellen. A Karsztnak ezen erdőtlen, a kréta- és jura-képletbeli mészkövekből álló oldalán egymást érik a mészsziklák és a szétomlott kődarabok, csak itt-ott van egy-egy kisebb bokor vagy pázsitos terület. Az esővíz a termékeny földréteget (humuszt) az oldalakról mind lemosta s e miatt mindenütt csak a kőváza látszik a hegyvidéknek. Egymást érik a katlanszerű völgyek (dolinák), melyeknek oldalain a lakók kőrakásokkal veszik körül kicsiny darab földjeiket s igy védelmezik a lerohanó viz ellen a termőföldet és a növényzetet. Nemsokára érdekesebb képek is tárultak elénk; Plase állomásnál, a hol a Czirkvenicza és Növi fürdőbe utazók gyakran kiszálla- nak, ha kocsin akarnak a tengerpartra jutni, megláttuk a tengert. Ez volt a fölséges pillanat, látni a nagyterületű, azúrkék viztükröt. Majd előtűnt a szárazföld partja közé mélyen benyúló Buccari-öböl, a hegy oldalán amphitheatrális módon épült várossal, az öböl déli oldalán a tengerparton egy hatalmas, négy sarokbástyával ellátott kastély, a porto-rei vár, mely a vidéken létező sok más várral együtt az egykor hatalmas és virágzó Frangepán-családé volt. Sziklák közé foglalt kisebb kertek között, a melyeknek fáin piroslott az érett cseresznye, a miből aztán olcsó pénzen jóízűen lakmározott az ifjúság, haladtunk tovább a lejtős pályán, mig végre délelőtt 10 órakor berohantunk (mert a vonat haladása itt valóságos rohanás) Fiúméba. Itt első dolgunk volt az állami polgári iskolát meglátogatni, a hol málhánknak nagy részét leraktuk. A polgári iskola most nyert díszes új épületet, ebben van elhelyezve a kereskedelmi iskola és az állami elemi iskola is. Az elemi iskolának több osztályát is meglátogattuk s hallgattuk a magyar nyelven szép eredménynyel folyó tanítást. A polgári iskola igazgatója, Békéi Ignácz úr, kollegiális szívességgel kalauzolta a társaságot s gondoskodott arról, hogy egyik vendéglőben olcsó ebédhez jussunk és hogy egy nappal később Susák egyik vendéglőjében szintén jutányosán egy napig (az éjjelt is számítva) ellátásban részesüljünk. Fogadja köszönetünket e helyen is szivességeért. A móló bámulatos építményeinek és egy épen rakodás alatt álló nagyobb tengeri hajónak megtekintése után ebédre tért a társaság s ennek végeztével programmszerűen a délután 1 órakor Zenggbe induló hajóra szállt. Az 5 óráig tartó hajózás az eléggé keskeny és számos öböllel megszaggatott Maltempo-csatornán vezetett czélunkhoz. Hajónk egymásután haladt el Buccari, Czirkvenicza, Növi stb. állomások és fürdőhelyek mellett, a kopár partvidék és a hasonló kopárságú Veglia szigete között. Mig végre esti hat óra
