Budapesti Tanítóképző Intézet, 1900

28 Ezután a felsővárosba mentünk s ott a gazdag természet rajzi múzeumot tekintettük meg. E muzeum egy régi épületben van elhe­lyezve, a melyből festői kiállítás kínálkozik a Tuskanac nevű ligetbe, a zágrábiak egyik kedves kiránduló helyére. E múzeumnak barátságos igazgatója érdekes magyarázatok kíséretében a legnagyobb szívesség­gel mutatta meg a gyűjteményeket. A muzeum különösen Horvát- Szlavonország, Dalmáczia és a Adriai tenger faunáját foglalja magá­ban ; kitömött állatai igen szépek és példás rendben vannak fel­állítva. Czápákból, delfinekből és rájákból álló gyűjteménye is igen gazdag; hires egy hét m. hosszúságú és ökörderéknél is nagyobb vastagságú czápája, melyet a Buccari öbölben fogtak. Lejövet, az épülő félben levő, impozáns székesegyházat néz­tük meg, melynek égbetörő tornyai, sőt a belső szerkezete is ш budai »Mátyás-templom«-ra emlékeztetnek. A társaság ezután elfáradva a vasúti állomás mellett levő ven­déglőbe tért, a hol kitűnő étvágygyal fogyasztotta el a magyar asszony által főzött és előre megrendelt ebédet. Ebéd után még egy félóráig pihent a társaság, élvezettel hallgatva egyik muzsikus­társának, Erdős Mórnak szép játékát, a ki egy véletlenül előkeritett hegedű húrjaiból a legszebb dallamokat csalta ki s ezzel kisérte társai énekét. Mondanom sem kell, hogy e csinos kis hangversenynek a helybeliek közül is akadtak lelkesedő hallgatói. Ebéd után a város főbb utczáit járta be a társaság, meg­tekintve kívülről a pompás épületeket s ezek között a horvát tanítók házát és a tanítóképzőt is. A délután többi részét a zágrábiak fő kirándulóhelyét képező »Maximir« parkban töltöttük; e parkot néhai Haulik zágrábi érsek alapította és rendeztette be; gyönyörű hely, séta- és kocsiutakkal és szebbnél-szebb fákkal. Szép lombos levelű fák, a szabadban tenyésző magnóliák, sokféle fenyő, cziprusok és czédrusok díszítik e pompás parkot, melyben az érsekségnek minta­szerűen berendezett tehenészete és azzal kapcsolatban tej csarnoka is van, melyet a kirándulók tömegesen látogatnak. Társaságunk is friss és kitűnő aludttejből álló uzsonnával enyhítette itt éhségét. Este 9 óra után távoztunk a szépen fejlődő városból; az éjjelt ismét a vasúton töltöttük, a társaság lassanként hozzászokott a vasúti kocsikban való alváshoz is. Hajnalhasadtakor a zágráb-fiumei útszakasz egyik legszebb részén, Fuzine körül, a Karszt-hegy ség keleti oldalánaktetején, körülbelül 1000 m. magasságban járt vonatunk; a merészen épített pálya hatalmas kanyarodásokat tesz a hegyormokon, a mél}7 völgyek szög­leteit magas és hosszú viaduktokon szeli át, vagy pedig a sűrűn következő alagutakon jut egyik hegyoldalról a másikra. Az össze­vissza hányt és kuszáit hegyvidéknek ezt az oldalát a velenczeiek inkább megkímélték s igy még most is szép fenyvesekkel és erdők­kel van borítva. A mély völgyek alját a kora reggelen hatalmas ködrétegek bontották, melyek első pillanatra a tenger látszatát kel-

Next

/
Thumbnails
Contents