Kegyes Tanítórendiek főgimnázuma, Budapest, 1917
A piarista szellem
A PIARISTA SZELLEM 7 zések szerint többet költött évente a városi trombitásokra, mint az iskolára. De azért az 1739-ik évi nagy pestis idején helyükön maradtak. A házfőnököt elragadja a halálvész, de a többiek nem szűnnek meg folytatni a nagy kötelességet: ellátni, vigasztalni szenvedőket és haldoklókat. Ez az igénytelenség, ez a puritán egyszerűség érvényesült nevelésükben is. Tanításban, konvik- tusban, ünnepélyeken, szinielőadásokon, növendékekkel és másokkal való érintkezésben: az egyszerűség, egyenesség, magyaros szókimondás, a szócifrázás, ékesgetés kerülése jellemzője mindenkor a piarista szellemnek. Az apostoli igénytelenségnek valami távoli, sokszor talán öntudatlan, de mégis mélyről jövő visszhangját érzem ebben az egyszerűségben. És hozzátartozik a piarista szellemhez valami feltűnő rugalmasság: a korszerű követelményeknek, a nemzet, a társadalom, a tudomány új igényeinek gyors és természetes megérzése. Ez is adva van már a szent Alapító egyéniségében. Kai. szent József már akkor vonzódik a gyakorlati tudományokhoz, barátság fűzi Galileihez, hozzá küldi kispapjait és Galileinek utóda pisai tanszékén a piaristák közül kerül ki. Ez a szellem nem halt ki a rendből máig sem. A kereszténység egyetemes és végtelenül gazdag, mint maga az élet. Vannak szervei minden árnyalatra. Vannak intézményei, melyek elsősorban a kipróbált, régi nagy értékek féltő óvásában találják hivatásukat, új eszméket csak lassan, óvatosan fogadnak be. Mások ismét, amellett, hogy ép oly szilárdan megállnak «az alapon, amely vettetett», a kereszténység nagy értékeinek időtől független örök alapjain, mégis elsősorban fürgeségükkel, alkalmazkodó képességükkel tesznek szolgálatot: Megmutatják a kereszténység örök ifjúságát, minden komoly igényre feleletet tudó termékenységét, semmi emberitől nem idegen egyetemességét, nemes és mély katholi- cizmusát. Mindkét iránynak megvan a jogosultsága, emberiségnek és egyháznak szükséges mind a kettő. A piarista-rend az egyház frissebb, mozgékonyabb szervei közé tartozik. Ezt igazolja a magyar rend története, ezt a pesti kollégiumé is. A XVIII. században, a szabad tanítás korában, a reál-tárgyakra vetnek nagyobb súlyt és a hazai nyelvet tanítják erősebben, mint mások. Newton, Leibnitz gondolatai a Galamb-utcai ház ebédlőjében szólalnak meg először magyarul, a filozófiai kurzusokon. Az első léghajót Magyarországon a pesti kollégium udvaráról bocsátja fel és itt készíti az első magyar földgömböt Szabiik István. A magyar reáliskola első tervei és kísérletei innen indul
