Kegyes Tanítórendiek főgimnázuma, Budapest, 1913
Friedreich Endre: A budapesti piarista telek története - I. A piaristák első telke
13 mári béke után következő nyugalmas időszakban gyors egymás- utánbafl alakultak az új iskolák, így a piarista gimnáziumok is ezen években terjedtek el a magyar vidékeken. A városi hatóság a történtek után a jezsuitákra nem számíthatott, azért a dominikánusokra gondolt és a királyhoz s az érsekhez is folyamodott, hogy engedje meg nekik az iskolanyitást.1 Később a piaristákkal kezdett tárgyalni és sikerült is őket 1717-ben megtelepíteni. Az első piaristák 1717 okt. 28-án jelentek meg Pesten. Ideiglenes lakóhelyül a városház mellett jelöltek ki nekik egy kis házat, de mivel ez még nem volt berendezve, néhány napig a Glöckelsberg-palotában levő vendégfogadóban laktak. November 5-én átköltöztek ideiglenes házukba. Ez — mint mondottuk — a városház mellett állott. Kicsiny L alakú épület volt, szűk, kocsibejárónak nem való kapuval. Volt benne egy bolthelyiség vagy műhely, amely a piacra nézett. Itt rendezték be a grammatikai osztályt, az udvarból keskeny bejáró vezetett a ^konyhába. Mellette volt egy szoba, melyet ebédlőnek szántak, ezentúl egy másik szoba: a grammatika és parva tanítóinak közös lakószobája. A házfőnök szobájának ablaka a templom felé nyílt, egy másik szobát a parva osztálya foglalt le. Ebben a szűk házikóban nyitották meg iskolájukat 1717 nov. tí-án. Az épület az 1696. évi telekkönyvi adatok szerint Riedt János asztalosmesteré volt, de később a város birtokába jutott. A telekkönyvek és a Rómer-féle térkép a 193. számmal jelölik, de Ralla térképén már hiányzik, mert 1767/68-ban, mikor a városházát átépítették, lebontották, hogy a városházát szabaddá tegyék és a nyert építési anyagot az emelet építésénél használják föl.1 2 Schmall szerint hozzá volt építve a városházhoz, kapuja és homlokzata a Plébánia-utcára (Eskü-út), hosszabb oldala a templom szentélyére, hátsó része a Városház-térre nézett. Körülbelül az új piarista telek eskü-úti sarkán lehetett, a templom szentélyével szemben. 1 1715. nov. 4. Acta irreg. coll. Bud. S. J. Az érsek időközben már megbékült a jezsuitákkal és a budai rektortól kért véleményt a város folyamodványáról. 2 Schmall: A pesti régi városház története 23—26, 55. 1. 1753-ban, Erdős István második házfőnöksége idején, még a német iskola s a tanító lakása volt benne. História collegii Pesthiensis S. P. 17. 1. Budapesti k. r. házi 1, t.
