Kegyes Tanítórendiek főgimnázuma, Budapest, 1913
Friedreich Endre: A budapesti piarista telek története - I. A piaristák első telke
14 A szűk és alkalmatlan helyiség természetesen nem felelhetett meg a piaristák és az iskola igényeinek, azért a városi hatóság végleges elhelyezésükről kezdett gondolkodni. Mosel szindikus, Lenner biró és Sauttermeister tanácsos azt a területet szemelték ki, ahol később a plébánia, az iskolaház és a Schwarz-féle ház fölépült.1 Ez az egykori prépostság telke volt a régi építmény omladékaival borítva. A hatóság elrendelte, hogy a még fönnálló falromokat bontsák le, a köveket ássák ki és a tervezett épület helyét tisztítsák ki. A munkát végrehajtották, az omladékokból 70 öl követ raktak össze, majd kőművest hivattak, kimérették a házhelyet és minden előkészületet megtettek az építkezésre. Eközben Mosel a jezsuita épületre vetette szemét. Itt már felerészben kész épülethez juthatnának, de csak akkor, ha a jezsuiták nem sejtik meg, hogy házuk versenytársaik birtokába kerül. A tervet Lenner és Sauter- meister is helyeselte. A jezsuiták a ház után, amely különben 20 forintot sem jövedelmezett, már 300 forint adóval (?) voltak hátralékban. Most ezt a hátralékot kezdték szorgalmazni, de a budai rektor azzal utasította el az adószedőt, hogy inkább eladják, mintsem hogy ilyen nagy összeget fizessenek érte. Lenner valami ürügy alatt átrándult a rektorhoz, aki a beszélgetés során panaszkodni kezdett az adó miatt. A biró ajánlkozott, hogy a választott polgárságnál valami könnyítést eszközöl ki, de a rektor kijelentette, hogy szívesebben eladná, bár 14.000 forintot költöttek rá, mintsem hogy nagy adót fizessen utána. Lenner azt válaszolta, hogy ő esetleg megvenné, mert az ő közeli telke nem elég nagy. Visszatérve, közölte társaival a történteket. Ettől kezdve a régi prépostság helyén a munkát annál serényebben folytatták, méregettek, a piaristákat gyakran odahívták és megkérték őket, hogy ügyeljenek fel a munkára, mert hiszen nekik építenek. Mindezt azért tették, hogy a jezsuiták ne sejtsék meg, hogy Lenner az ő házukat a piaristáknak akarja megvenni. Eközben a rektor megszerezte a rendfőnök engedélyét, hogy a házat minden elfogadható áron eladhassa és áthivatta Lennert. Hosszas alkudozás után 4000 forintban egyeztek meg, úgy hogy az összeg felét még aznap, másik felét pedig egy év alatt kell kifizetni. Lenner hazatérve beszámolt Neandernek és Moselnak a szerencsés vásárról. Még aznap (aug. 24.) átküldték 2000 forin1 Ez utóbbi a Halpiacon állott, a Rómer-féle térképen 513. sz.
