IV. kerületi (belvárosi) községi főreáliskola, Budapest, 1913
III. A logaritmus mint terület
— 22 kező értékének, azaz két szomszédos egész számnak különbsége 1), tehát a /1000, /1001, /1002,... számok sorában két egymásra következő érték, különbsége legfeljebb * Ma a táblázat tizedről-tizedre szolgáltatná a logaritmusokat, tehát / 1000-et. /1000'1-et, / 1000'2-et, . . . akkor két különbsége -- qq~qq ~nél is kisebb volna Világos, hogy a o < / x2 — / x1 < ~ (o < a ^ xx < x.2 = b) egyenlőtlenség következtében el lehet érni, hogy a táblázatban foglalt logaritmusok akármilyen sűrűn kövessék egymást, csak az x változó értékei közötti közöket kell elég szűkre szabnunk- Ez más szóval annyit jelent, hogy a Ix függvény folytonos. szomszédos logaritmus mert a = 1000, A = /2 kiszámítása. Hogy számbeli példát is lássunk, határozzuk meg /2-t századrésznyi pontossággal. E célból nézzük meg hogy a 5 és s összegek különbsége, melyről tudjuk, hogy = [/(a) -/(*)] A, mikor marad biztosan részen alul. T\ mi esetünkben /(a) = 1,/(*) = !, tehát Eszerint elég, ha az 1-től 2-ig terjedő számközt az x tengelyen úgy osztjuk részekre, hogy e részek hossza -^-et meg ne haladjon. Válasszuk mindjárt e részletközöket egyenlőknek és pedig valamennyit egyenlőnek az 0’02-dal. Ekkor 0-02 0-02 0-02 0-02 0‘02 1-02 + 1-04 + 1-06 ^ E98 +~2~“ 0-02 0-02 . 0-02 0-02 1 + 1-02 + 1-04 H ^EÖö és S—s 0-02 0-02 0-02 1-98 1 2 o-oi.
