IV. kerületi (belvárosi) községi főreáliskola, Budapest, 1913
III. A logaritmus mint terület
16 alulról fölfelé) és az egyenesek O metszéspontjától a kijelölt irányokban fogjuk az egyiken a pozitív x, a másikon a pozitív y értékeket felmérni; a negatív jc-eket, valamint negatív j^-okat ellentett irányban. Legyen OA az x tengelyen az a vonaláarab, mely az x változó valamely értékét (irány és nagyság szerint) ábrázolja. Rz x változó ezen értékéhez tartozó y függvényértéket ábrázolja az OB vonaláarab. Húzzunk az A pontból párhuzamosat az y és 5-ből párhuzamosat az x tengelyhez. Legyen P e két párhuzamos metszéspontja. Rz x = OA távolságot e pont abszcisszájának és az y=OB távolságot e pont ordinátájának nevezik. Hmint az x-nek más, péláául mind nagyobb értékeket adunk, a P pont jobbra eltolódik és egyszersmind emelkedik vagy leszáll aszerint, amint a függvény értéke nő vagy fogy. R P pont által leírt vonal szolgáltatja a függvény képét. Területmérés. Legyen adva az * változónak egy y függvénye. Rzt a formulát, amelynek segítségével Jt-ből az y értékét kiszámíthatjuk és amely formulának szerkezetével most nem akarunk törődni, jelöljük f(x)~szel. Tehát y =f(x). Ha az x-nek meghatározott értéket adunk, például legyen x = 2'8, a függvény megfelelő értékét úgy kapjuk, hogy a formulában x helyébe 2’8-et teszünk, tehát a 2-8-hez tartozó függvény- érték /(2’8).
