IV. kerületi (belvárosi) községi főreáliskola, Budapest, 1912
III. A tanulók hibás feleleteinek pszichologiájához
19 első képletén kezdtem az expositiót. Több ilyen sorjában való exponálás után a képleteket kikérdeztem s a kapott hibás feleleteket külön feljegyeztem. Ezt az eljárást mindkét képlet csoportnál mindaddig ismételtem, míg valamennyi képletre hibátlan feleletet nem kaptam, míg tehát a tanuló egy-egy képlet csoportot teljesen meg nem tanult. E módszer ellen első pillanatra az a kifogás emelhető, hogy a kapott eredmények didaktikai szempontból nem lesznek értékesíthetőek, mert hiszen sohasem követeljük és nem is követelhetjük a tanulótól oly képlet tudását, melyet előzetesen le nem vezettünk, vagyis logikailag meg nem motiváltunk. Tény azonban az, hogy egy képletnek a levezetése s az emlékezetben való megtartása két különböző dolog. Mindannyian tapasztaljuk magunkon, hogy a képlet maga igen jól megmaradhat az emlékezetünkben akkor is, a mikor annak levezetését már elfelejtettük. Véleményem szerint a valóságban a képlet tényleg nem a levezetése révén, hanem annak gyakori használata és ily módon való folytonos említése, begyakorlása által rögződik meg bennünk. A levezetés inkább mint megnyugtató érzelmi momentum szerepel, s bár tagadhatatlanul hozzájárul az emlékezetben való megtartásához, mégsem annak nélkülözhetetlen feltétele. A közölt táblázat egy ilyen tanulásnak a képét mutatja be. Ha a két betanult képlet csoportot közelebbről szemügyre vesszük, azt látjuk, hogy ezek lényegileg különböznek egymástól. Az első csoportban az összes képletek a trigmometria köréből valók s egymáshoz nagyon hasonlóak. A hasonlóság alatt itt egy és ugyanazon vizuális illetőleg akusztikai elemnek gyakori előfordulását, ismétlődését kell érteni. így például majdnem minden képletben előfordul a sinus, cosinus kifejezés, az « és ß szög a 2-es stb. A képletekre vonatkozó kérdések, vagyis a képletek baloldala is, e szempontból hasonlóak egymáshoz. A másik képlet csoportban már sokkal több az egymástól különböző elem s a képletek szerkezete is nagyban elüt egymástól. Eme egymástól eltérő tulajdonságainál fogva az első képletcsoportot homogén-nek, a másikat heterogén-nek nevezem el. Ha minden egyes vianalis és egyúttal akusztikai ingert (pl. 2, sin, cos, a, ß, -f-, —, stb.) egy-egy elemnek veszünk, akkor a homogén képlet csoport (a képletek jobb oldala) csak 10 egymástól különböző elemet tartalmaz, míg a heterogén csoport 29-et, tehát majdnem háromszor annyit. Vagyis a képlet csoportok betanulása alkalmával, az emlékezet a heterogén csoporttal sokkal erősebben van megterhelve mint a homogén csoporttal. Ezekután azt lehetne hinni, hogy a tanuló a heterogén csoportot nehezebben, nagyobb munka árán fogja megtanulni mint a homogén csoportot. A kísérleti eredmények azonban (összesen 11 ilyen természetű kísérletet végeztem VI. osztálybeli jeles és jó tanulókon) azt mutatták,' 2*
