IV. kerületi (belvárosi) községi főreáliskola, Budapest, 1912
II. A középiskolák egyenlő jogositása
7 képzésnek, ámbár mindkettő először csak egy fiatal világfi nevelését, — udvarmestere által — tartják szem előtt. így a verbális tanítási iránnyal állították szembe a reálist, mely elnevezés annyiban nem vált az ügy javára, hogy viszont a reális ellentétét az ideálisban keresték és így mint ismét utóbbinak ellentéte a reális irány a materiálisztikusnak színében tűnt fel. Semler (1705) és Hecker (1747) alapították az első tulajdonképeni reáliskolákat. Azóta mindjobban előtérbe lép az a kérdés is, képes-e az a reáliskola, amely a modern nyelvek tanítása mellett a természettudományok intenzivebb művelésével akarja a vezető állások betöltéséhez szükséges általános műveltséget nyújtani, erre oly mértékben, mint a tiszteletreméltó múltú gimnázium, amely e célt főleg a klasszikus ókor tüzetes ismertetése alapján éri el. Nem volna-e célszerűbb e két irány főbb mozzanatainak egyesítéséből mintegy e két iskola lényegének meghagyásával egy új középiskolát teremteni, amely a régi hagyományok szellemének is megfelelvén, emellett az újabb kor követelményeit is kielégítse. E két nézet elseje szülte az egyenlő jogosításé középiskola eszméjét, melynek nálunk 1896-ban a millenáris kongresszus és utána Wlassics miniszter volt a szószólója, a másik pedig az egységes középiskoláét, melynek Csáky miniszter 1892-ben csinált propagandát és utána Lukács György 1906-ban. Két külföldi vezetőállam, Poroszország és Franciaország jelenlegi középiskolai oktatásában határozottan az egyenlő jogosítás mellett foglalt állást. Az osztrák viszonyok e tekintetben nem jönnek számításba, mert az osztrák reáliskolák egyrészt csak hét osztályúak, másrészt tantervűket nem egységesen a birodalmi tanács, hanem az egyes tartományi gyűlések szabják meg. Poroszországban mind a három kilenc osztályú középiskola a gimnázium, reálgimnázium és főreáliskola egyaránt jogosít a jogi orvosi és bölcsészeti fakultáson való beiratkozásra és a végzett reáliskolai tanuló a latin nyelvből szükséges ismereteit a jogi és orvosi tanulmányai alatt szerezheti meg.1) Az 1900 november 26-iki legfelsőbb rendelet azt mondja, hogy a jogosításoknál abból kell kiindulni, hogy a gimnázium, reálgimnázium és főreáliskola az általános műveltségre való nevelésben egyenlő értéküeknek tekintendők és csak annyiban lehet pótlásra szükség, amennyiben némely tanulmányhoz és hivatáshoz bizonyos előismeretek szükségesek, amelyeknek közlése vagy egyáltalában nem, vagy nem abban a mértékben tartozik valamely intézet feladatai közé. Ennek megfelelőig tekintettel, kell lenni a reálisztikus intézetek jogosításának kiterjesztésére. Ezáltal egyúttal a legjobb utat választjuk arra, hogy i) Adolf Beier: Die Berufsausbildung nach den Berechtigungen der höheren Lehranstalten in Preussen. Zweite Auflage mit den Änderungen bis 1909. Halle.
