IV. kerületi (belvárosi) községi főreáliskola, Budapest, 1911

I. Szép Ilonka

elhervadt leányt. Azóta nem Milka, hanem Erzsi kisért tovább a Hableány alakjában. Bajza tehát Nagy Lajosra alkalmazta a

IV. Henrikről szóló mondát; ezt megismételte keret alakjában Mátyás kalandjával. A két elbeszélést a Hableány alakja köti össze, amely teljesen Bajza fantáziájának alkotása. Bajza Hableányában (1829-ben jelent meg) valóban vannak elemek, amelyeket a Szép Ilonkában (1834-ben írta Vörösmarty) is föltalálunk : Mátyás király, mint vadász ismerkedik meg Erzsivel, kinek a vége is hasonló Ilonkáéhoz : „A szép Erzsi szemlátomást fogyott, s szárada, mint a parlagi rózsa, melyet ősz dere fonnyaszt s végre csendesen elaludt.“

Ha ennek az anekdotának is tovább akarjuk keresni rokonságát a kortársak alkotásai között, különböztessük meg ennek is két főmotivumát s jelöljünk röviden e két kifejezéssel : 1. király-idill, 2. vadász-idill.

Az irodalomból, mesékből, mondákból, történeti anekdotákból közismert az a kedves, idillikus motívum, midőn a király vagy királyfi megszeret egy egyszerű, rendesen köznépi leányt, anélkül, hogy ez ismerné kedvese magas származását. Ott van a népdalbeli egyszeri bohó királyfi, ki kocsisi gúnyában kéri meg a szegény ember leányát; ismerjük Boccaccio novelláját Gualtieriről és a türelmes Grizeldiszről Istvánfi Pál verses átdolgozásából : Historia regis Voller; vagy egy másik szép históriára is hivatkozhatunk a XVI. századból: Telamon királyiéi, kinek fia, Diomedes, megszereti egy szegény fürdős leányát (ugyanezt a tárgyat ismerjük a Kádár Katáról szóló székely balladából) ; ott van aztán Shakespeare Téli regéje, melyben a cseh király fia, Florizel, szövi bájos idilljét Perditával, a juhászleánnyal, kivel vadászat közben ismerkedik meg. Történeti anekdotákban főképen olyan népszerű uralkodókra vonatkoztatják, kik szerettek a nép között időzni és álruhában nem egy érdekes kalandot éltek át. Az arab mesékben Harun-al- Rasid, a franciáknál Nagy Károly, IV. Henrik, nálunk Nagy Lajos, Mátyás király. Zsigmond királyról mesélik a holló és gyűrű történetét, mely a Hunyadi-család eredetével van kapcsolatban. íme egy motívum, mely népies eredetű és még számtalan formában és változatban az egész világirodalomban ismeretes. E motívumok vándorlásának a különböző irodalmakban, alakulásuknak, fejlődésüknek kutatása az ú. n. összehasonlító irodalomtörténet feladata, melynek az a főcélja, hogy a különböző irodalmak között kikutassa azokat a kapcsolatokat, amelyek őket szellemileg összekötik és megállapítsa azokat a közös föltételekét, amelyek a legkülönbözőbb népeknél is azonos szellemi mozgalmakat hoznak létre. Nekünk azonban nem lehet feladatunk, hogy ezt a király-idillt bonyodalmas