Evangélikus Leánygimnázium, Budapest, 1935

keringő üstökös volt. Miután összeütközött más üstökössel, tengely körüli mozgásra tett szert. Hosszú idő múlva lakhatóvá vált. Élőlényei kezdetben paradicsomi állapotban éltek. Idővel gonosszá váltak és a Föld egy harmadik üstökössel ütközött össze és ennek következtében keletkezett a vízözön. Egyszer majd egy negyedik üstökös elégeti a Földet.

Magasabb fokon áll Descartes (1596—1650) elmélete. Alapgondolatát már Giordano Brúnó (1548—1600)-nál találjuk. Descartes örvény-elmélete egyideig Newton gravitációs elméletével versenyzett. Szerinte a világ kezdetben egységes szilárd tömeg volt, amelyet Isten, vagy belső erők törtek össze. Az egyes részek rendezetlenül kirepültek a világűrbe. Ezeknek a részeknek összeütközéséből, súrlódásából különböző finomságú anyag keletkezett. A legfinomabb anyag összesűrűsödéséből származott a Nap és állócsillagok, a durva anyagból jöttek létre a bolygók és holdak. A közepes finomságú anyag folyadék és kitölti a világűrt. A Nap forgásától a folyadék forgásba jött, míg végül örvénylő mozgást vett fel. A bolygókat ez a mozgás sodorja magával. A távolabbi bolygók azért mozognak lassan, mivel erre a Nap forgása kisebb befolyást gyakorol. Kisebb örvénykeltő hatásuk van a bolygóknak s ez sodorja magával a holdjaikat. Descartes nem tudta elméletét összeegyeztetni Kepler törvényeivel. Newton (1643—1727) és korának sok más tudósa szerint az égitestek lecsapódása által keletkeztek a világegyetem ősanyagából, mint felhők a párából.

Ez a fantasztikus irányzat Buff on (1707—1788) francia tudósban érte el tetőpontját. Stílusának páratlan szépségével nagy hatást ért el. „Formation des planétes” című szellemes munkájában, amely 1745-ben jelent meg, a föld keletkezését hatalmas üstökösnek a Nappal való összeütközéséből magyarázza. A levált tömeg részekre esik szét és legömbölyödve bolygókká sűrűsödik. A világűrbe szóródott részek közül a föld, az elszakítás után még 2936 évig izzó állapotban volt. (Ezt ilyen pontosan izzó vasgolyóból számította ki.) 59.000 év alatt hült le a föld annyira, hogy a felületein víz képződött. Ez a víz 20.000 év alatt érte el mai hőmérsékletét és 93.000 év alatt hűl ki a föld annyira, hogy minden élet megszűnik rajta. A teremtés történetét hat korszakba sorozza s e korszakok között mindig robbanások tették tönkre az élő lényeket. Ezzel Buffon megalapította kataklisma-elméletét. Buffon tetszetős elmélete ügyesen megmagyarázza, hogy a bolygók miért keringenek azonos síkban és azonos irányban a Nap körül.

Említésre méltó még Franklin (1706—1790) elmélete. Szerinte a világűrt kezdettől fogva anyag töltötte ki. Vonzás következtében egyes anyagrészecskék központ körül sűrűsödtek. A gázalakú centrum körül szilárd kéreg keletkezett, amely

8