Evangélikus Leánygimnázium, Budapest, 1935
érzéssel távoztunk, hogy még egyszer segítsen minket oda a jóságos Isten. És Kőszeg bizonyára hívni is fog még, várja majd megint azt a diáksereget, melyről a kőszegiek már a második napon azt mondották, hogy ilyen helyes nyaralógyerekek kellenek iskolánk falai közé. Hív most ismét, ne zárkózzunk el hívó szózata elől: menjünk kedves falai közé, hol testvéri szeretettel várják az érkezőket. A világegyeíem keletkezésének elméletei. — Dr. Steinert Katalin tanár székfoglaló értekezése. — A gondolkodó ember lelkében mindenkor felmerült az az izgató nagy kérdés: miből és miként keletkezett a látható világ és a látható világban az élő természet. A kérdéseknek ez a legnagyobb kérdése, az emberi tudásvágynak ez a végső célja, már a legrégibb kultúrnépeket is gondolkodásra késztette. Már ők is keresték, s több-kevesebb szerencsével választ is véltek e kérdésre találni, vagy legalább is oly képzetet alkottak maguknak, amely tudásuk mértékének megfelelően magyarázatot foglalt magában. A világ keletkezéséről írt elméleteket amaz adatok és megfigyelések alapján rendezhetjük, amelyek ezeknek alapját alkotják. így három csoportot különböztethetünk meg. Az elsőbe tartoznak azok az elméletek, amelyeket az emberiség a nehézségi erő felfedezése előtt állított fel. Ezek minden tudományos alapot nélkülöznek. A második csoport magába foglalja azokat a véleményeket, amelyek az energia megmaradása tanának ismerete nélkül, a nehézségi erőre támaszkodnak. A harmadik csoportba tartoznak azok az elméletek, amelyek az energia megmaradásának elvén épülnek fel. A régieknek nézetei a világ keletkezéséről inkább a filozófia, mint a csillagászat körébe tartoznak, mert tisztán spekulativ természetűek. Az ő kultúrájuk nem támaszkodhatott a természetvizsgálat mai fényes eredményeire, megfigyelő eszközeik kezdetlegesek voltak, és azért csak olyan fogalmuk volt a földnek keletkezéséről, fejlődéséről, mint a jelenkori vad törzseknek. Miből és miként keletkezett a látható világ, a világban a föld, az élő természet? — ezeket a nagy problémákat a régiek teremtési mithoszokkal iparkodtak megoldani. A legrégibb az indusok elképzelése, amely a hindu kedély fantasztikus hajlamainak folyománya. Szerintük Brahma Isten, mély gondolataiba merülve hatalmas lótuszlevelen ül és gondolatainak eredménye a Világmindenség nagyságának megfelelő aranytojás, amelyből lassan, fokozatosan fejlődött a Világ. Az ókor teremtési mondái között a babiloni teremtéstörténet válik ki természettudományos világnézetével. Ez a monda 6
