Evangélikus Leánygimnázium, Budapest, 1935
leg több anyagot kellett veszíteniök a miatt, hogy legkülsőbb molekularétegeik a folyékony állapotra való lehűlés előtt a térben szétszóródtak. Jeans elmélete szerint naprendszerünk kialakulásának sorrendje a következő: Káosz — köd — Nap — bolygók — holdak. Hagyjuk most el a gondolatnak ez elvontabb régióit és szálljunk le a földre. Lábunk alatt szilárd talajt és fejünk felett az Eget tudjuk. Valahogyan, bár nem tudjuk miként és miért, élet is van itt, magunk is részesei vagyunk ennek. Természetes, hogy felvetjük a kérdést, hogy vájjon mit mondanak a jövő kilátásairól. A Nap fényétől és hőjétől függő helyzetben vagyunk. Jelenlegi ismereteink szerint úgy látjuk, hogy a Föld születése óta a Napon a viszonyok aligha változtak sokat. A Föld 2000 millió éves kora oly kicsiny töredéke a Nap egész életének, hogy teltethetjük, hogy annak folyamán nem változott. Ebből következik, hogy az életnek a földön való uralma, amennyiben csillagászati tényezőktől függ, a Földnek egész elmúlt korát messze meghaladó tartósságra számíthat. A Föld, amely életét forró gáztömegként kezdte, fokozatosan lehűlt. Egy billió év múltán a Földön a középhőmérséklet körülbelül 30 Celsius fokkal lesz alacsonyabb, mint ma. Nem tudjuk, hogy ily hőmérsékletcsökkenés miként befolyásolná a földi életét és különösen az emberi faj életét. Az életnek olyan óriási a környezethez való alkalmazkodó képessége, hogyha elegendő idő áll rendelkezésre, lehetségesnek látszik, hogy még billió év múlva, a jelenleginél 30 C fokkal alacsonyabb hőmérséklet mellett is lehet élet a földön. Billió év múlva a lepusztulás a hegyeket síkságokká fogja átváltoztatni, míg a tengerek és folyók csontkeménnyé fagyott jégtömbbök lesznek. A Vénusz a földnél mintegy 60 C fokkal magasabb hőmérséklete miatt jelenleg valószínűleg túlmeleg az élet számára. Azonban egy billió év alatt a Vénus hőmérséklete 40 C fokkal csökkenhet és ami ma a föld, az lehet majd egybillió év múlva a Vénus. Lehetséges, hogy a Vénust kellő idő múltán a Merkur fogja követni, bár a jelenlegi megállapítások szerint a Merkúrnak nincs légköre és ebben az esetben nehéz elképzelni, hogy egyáltalán hajlékot adhatna olyan életnek, amely hasonlítana a jelenleg a földön levőhöz. Lehetséges azonban, hogy különféle véletlenek az emberi fajnak jóval egybillió év lejárta előtt véget vethetnek. A Nap belerohanhat egy másik csillagba; valamelyik kis bolygó beleütközhet egy másikba és ennek következtében annyira eltérülhet pályájától, hogy lesújthat a földre. A tér valamelyik csil16
