Evangélikus Leánygimnázium, Budapest, 1934

hideghez, fáradsághoz, meleghez egyaránt. A gyerek egészséges életmódjához tehát hozzá kell, hogy tartozzék. Idegrendszerünk nagy része nem lelki, hanem izommunkával függ össze, az izommunka bővíti a vérellátást a mozgási központokon, ez azonban hat az idegrendszer többi részére is, az agy más mezőinek munkáját is serkenti. Ezt a hatást elérhetnénk mesterségesen összeállított és szigorúan vezényelt gimnasztikái gyakorlatokkal is, itt azonban hátrányban van a torna, amelyik specializált mozgás a játék kedvvel végzett, átfogó és nem any- nyira kötött mozgásaival szemben. A torna a játékot sohasem pótolhatja teljesen, mert az a lehetőségek végtelen világába viszi a gyermeket. A játék ősibb, mint a torna és természetesebb, játszva edző testgyakorlat. A játék belőlünk termett, testi, szellemi és erkölcsi kiegészítőnk, tehát kedvünk is van hozzá, mint a sajátunkhoz. A testgyakorlás akkor sikeres, ha kedvvel végezzük, és ezért gyermekeknél legyen mindig játékos alakja.

Az igazi játék elfoglalja minden izmunkat, idegünket. Ha úgy akarunk játszani, hogy ügyes ellenfelünket legyőzzük, értelmünkkel, figyelmünkkel előre látnunk, számítanunk, okoskodnunk kell. Értelmi képességeinket társítanunk kell a lélekjelenlét, önmérséklet, lemondás és önfeláldozás erkölcsi vonásaival is. Nagyon jó orvosság a játék a túlságos érzékenység és a fájdalom ellen. A játéktéren nincs idő sopánkodásra, itt az esetleges fájdalomérzetet háttérbe szorítja a győzelem reménye, vagy vágya. A játékhoz bizonyos fokú intelligencia kell: a szellemileg visszamaradt gyermek nem tud játszani, vagy csak nehezen. A nehéz felfogású gyermek értelmét bizonyos fokig sikerül a játékon keresztül megnyitni.

Lelki, erkölcsi hatása a legnagyobb. Ennek bizonyítására szolgáljon, hogy a javítóintézeti gyerekek, akik mind erkölcsi hibával kerültek oda, a játékban kifogástalanul viselkednek, a játékszabályokat meg nem sértenék, vagy ha egyik mégis, akkor a többi kis bűnös, (aki pedig a törvényekbe is sokszor lelkiismeretfurdalás nélkül ütközött bele intézeti élete előtt nem egyszer), méltatlankodva utasítja vissza a csalniakarást, és figyelmezteti társát a szabályok tiszteletére. Becsületre nevel tehát a játék. Amilyen mértékben emelték egyes amerikai városokban a játszóterek számát, olyan mértékben csökkent ott az ifjúkori bűnözők száma, és ez Luther a játékról való gondolatának, hogy a játék az erkölcsöket javítja, legszebb realizálása. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a játék elfoglalja a gyermeket és nem marad ideje rosszra. De mélyebb magyarázata is van: a gyermek megszokja a játékban a szabályok megtartását és az engedelmeskedést; itt a bíró szava dönt, veszekedésnek helye nincs, így idővel jobb, engedelmes- kedőbb, igazságosabb, becsületesebb ember válik a gyermekből,

12