Evangélikus Leánygimnázium, Budapest, 1930

betegségnek idején való bejelentésével mennyi bajnak vehető eleje. Jelen volt püspökünk, továbbá igazgatótanácsunk peda­gógus tagjainak, Schneller professzornak és Zimmermann iskolafelügyelőnek értékes hozzászólásai tették gyümölcsözővé az összejövetelt, melyen száznál jóval több szülő vett részt. g) Növendékeink száma ez évben is lényegesen emel­kedett, s a tanulók osztályok szerinti elosztása is egyenleles lett, amennyiben negyvenes számú volt valamennyi. Különösen örvendetes volt az első osztályba jelentkezettek nagy száma, kik számára három osztályt is kellett volna nyitni: a helyzet­nek megfelelően két osztályt nyitottunk, melyek létszáma a férőhelyeknek megfelelő volt. Ezzel kapcsolatban össze kellett vonnunk két hatodik osztályunkat, így bizony jó ötvenes osztály lett a hetedikből. Összes osztályaink ko'légiumiak voltak, s ezzel megszűnt a régi polgáriiskola. A teljes létszám 445, ebből 243 evangélikus (55°/o), 327 protestáns (73‘6°/o). Különösen sok hit- sorsosunk hozta ide gyermekét az I. osztályba, melynek vallási statisztikájával talán méltán büszkélkedhetünk: az 1/A-ban 49 tanulóból 34 ev., 7 ref. (tehát 41 prot.), 4 kát, 4 izr.; az 1/B-ben 51 beírtból 33 ev., 7 ref. (tehát szintén 40 prot.), 6 kát. és 5 izr.; vagyis a növendékek 68‘3° o-a evangélikus, 82°/o-a protes­táns, ami iskolánk evangélikus jellegét élénken igazolja, s így létjogosultságának is erős érve. Az összes szám 445, a tavalyi­hoz képest 85 emelkedést mutat, aminek oka a kettős első osztályon kívül az összes osztályok létszámának emelkedése. h) Tanítás és nevelés. Ifjúságunk lelki gondozására havon­ként egy ifjúsági istentiszteletet tartottunk, melyeken Vidovszky Kálmán vallástanár beszélt, és ez évben a Miatyánk volt beszé­deinek tárgya, melyekkel mély hatást tudott növendékeinkre gyakorolni. Itt említjük meg, hogy ezeken az istentiszteleteken összes protestáns tanulóink megjelentek, bár a reformátusokat külön oktatta újra Morandi Ilona vallástanár. Ezenkívül a fel­nőttek istentiszteleteit is látogatták tanulóink. A Gyámintézet keretében, továbbá bibliaórákon épültek ezeken kívül; a fel­sőbb osztályok tanulói élénken résztvettek az Ifjú Évek, egyet­len evangélikus ifjúsági lapunk, február 1-én és 2-án iskolánk helyiségeiben rendezett összejövetelén, továbbá a budapesti vallástanárok által március 24-én tartott hiterősitő előadásokon, melyek előadói közt ott szerepelt vallástanárunk is. Végül egész ifjúságunkkal deprekációs napot tartottunk május 19-én, mikor tanárok és tanulók együttesen járultak az Ur asztalához. A kultuszminiszter 540—05/541—1931. számú rendeleté­vel összes osztályainknak megadta véglegesen a nyilvánossági jogot, egyúttal megadta a jelen tanév végére az érettségi vizs­gálat tartásának jogát. Ezzel kollégiumunk kiépítése megtör­tént ; de a magyar leánynevelés történetében is fontos lépést jelent ez érettségi, mely első az új szabályzat szerint tartott 9

Next

/
Thumbnails
Contents