Evangélikus Leánygimnázium, Budapest, 1925
feltalálta a delej tüt, Venezia és Genova versenytársa volt. Ma pedig mint szépséges Hófehérke nagy múltjáról álmodozik n, különösen Siciliában Taormina délszaki pompája mellett a görög világ romjai varázsolták el lelkemet. Mert itt annyi görög lakott valaha, hogy ezt a tündértájat Nagy-Görög- országnak nevezték. Szirakuza és Girgenti, ez ókori görög világvárosok nagy rommezőin állva, Goethével én is elragadtatással néztem az elmúlás, a haldoklás bűbájos szépségét. A görög klasszikus korért való lelkesedésemet, és természetesen nem többet, akarom kifejezni ezekkel a szavaimmal: „Boldog voltam én is, boldog és pogány“. Itáliai hangulatom néhány szerény virágszálát nyújtom át kis bokrétába kötve kedves tanyitványainknak. Ezek a kis versek egyúttal arról is tanúskodjanak: mimódon igyekszünk mi, intézetünk tanárai, hgpnonikus együttműködéssel, az adatok szürkés fátyola mögöp^a régi nemzetek lelkét és az elmúlt idők hangulatát m^f Teztetni tanítványainkkal. Hogyan akarjuk lelkűkben a terpeszét és a művészet remekeit bemutatva, ápolni a Széj^R[ kultuszát, jól tudva, hogy a vallás mellett ez a legnag^pob kincs, amivel a fogékony női lelket gazdagíthatjuk. 1. Amalfi. Szikláidon ezer virág fakad, Tavasz legszebb virága vagy magad! Lábadhoz habtarajt zúdít a szél, Alvó kövednek szebb múltról beszél. A képzelet játékot űz vélem: Delejtűd úr ismét a tengeren. Normann erő s hellén szépség hona! Révpartodon kincses hajók sora. Dómodba a nép ezrenként tolul, Oltáridon buzgóság lángja gyűl, Tudósaid híre világra kél, Nagy Flavio Giojád örökre él.
