Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1941

30 a kat. tan. főigazgató, április hóban pedig Halász László dr. tanügyi főtanácsos, igazgató a tanker, kir. főigazgató megbízásából végzett hivatalos iskolalátogatást. Bárdos István dr. érseki biztos a vallástani órák megtekintésével tisztelte meg intézetünket. 4. Az iskcda épülete. Iskolánk a székesfőváros nemes jóvoltából'fővárosi épületben van elhelyezve. Jóllehet az idetóduló ifjak számára kevés termünk van, de ezek eléggé tágasak, világosak és szellősek. Hála és köszönet a város megértő és áldozatkész támogatásáért. Az 1936. év augusztusában kiürített Rigó-u. 3. sz. alatt levő házunk, mely a dohányjövedék tisztviselőinek magánlakása volt, több helyiséget juttatott az intézet számára. Ide helyeztük át a tanári könyvtárt, a természetrajzi szertárt, cserkész-otthont, a gyorsírókör termét, az aeróköri raktárt és a félinternátust. 5. Tanári értekezletek. Értekezleteinket a Rt.-tól meghatározott módon és időben tartottuk meg. Az első pedagógiai értekezleten Borbély Kamill A béke iskolája címen tartott előadást, amelyet egész terjedelmében közlünk. A háború tény, amelyet tudomásul kell vennünk: az örök béke mindig az utópisták álma marad. A háború és béke a történelemben két pólus, amely között a nemzetek élete hullámzik, összetartozó fogalmak, az egyiket a másik nélkül megérteni nem lehet. A háborút a békéért vívjuk meg, a békében a háborút készítjük elő: könnyelműség a béke idején nyugalomról álmodni és veszedelmes az a győzelem, amely csak a háborút nyeri meg, de nem a békét is. A háborúból a bégére való átmenetre a mostani háborúban minden hadviselő készül — hatalmas programmok vannak, arra hivatva, hogy a háború után a világgazdaságot irányítsák: a térképen ki vannak jelölve az „életterek", körül vannak határolva az „érdekszférák", a munkafelosztás és a nyersanyagok elosztása egyaránt szerepelnek ezekben a gigantikus elgondolásokban. Hbgy azonban a háborúból a békére való átmenet sima és zökkenésmentes legyen, ahhoz a gazdasági programmon kívül szükséges a lelkek előkészítése is. Közismert tény, hogy háborús gazdaságnak a békére való „átállítása" nagyon nehéz feladat, sokkal nehezebb mint a megfordított művelet — de arra kevesen gondolnak, hogy az „átállítás" lelki folyamata nem kevésbbé nehéz. Hajlandók vagyunk azt hinni, hogy ez az átmenet lelkileg egyszerű és magától értetődő, hiszen mindenki békét akar, boldog lesz, ha nincs többé légi riadó, nem szól az ágyú, hazatérnek a katonák... megértés, nyugalom, biztonság lesz a földön. Sajnos, a dolog nem ennyire egyszerű, a háború számtalan vonatkozásban sokkal mélyebb gyökereket vert a lelkekben, semmint hogy máról-holnapra ki lehetne onnan irtani. De különösen súlyos a feladat az ifjú nemzedéknél, amely a háború alatt nőtt fel és egészen háborús mentalitással telítődött. A felnőttek életük egy részét békében élték le, a háború után többé-kevésbbé oda térnek vissza, ahonnan kiindultak, számukra a háború nehéz, talán megpróbáltatásokkal járó, de mindenesetre muló epizód volt két 'békés korszak között. Az ifjúságnál más a helyzet, ők csak a háborút ismerik, számukra csak egy pólus van, amely nemcsak az egyetlen létező, hanem az egyetlen lehetséges is. A felnőttek számára megvan a lehetőség az összehasonlításra, láthatják a háborúban és békében az egyezést és különbséget, az ifjúság számára hiányzik az összehasonlítási alap. A fiatal lélek egyébként is erősebben reagál a benyomásokra, jobban a külvilág befolyása alatt áll s ezért számálra a háború sokkal mélyebb nyomokat hagyó