Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1941
Berzsenyi Dániel és a reformkor gondolatvilága Az évről-évre beköszöntő százados évfordulók, nagyjaink centennáriuma családi ünnepei a magyar szellemnek. A magyar lélek folytonosságának bizonyítékai, mely tudatosan érzi közösségét a magyarság nagy képviselőivel Szent Istvántól kezdve napjainkig. De az igazi családi ünnepek szükséges járulékai az ajándékok, a tevékeny jóindulat tanúságai. Ebben nincs hiány, szobrok, ünnepi emlékavatások, emléktáblák sokasága bizonyítja a hálás utókor áldozatkészségét. De az emlékezet nem elég erős, ha pusztán egyesek kiváltsága marad a szellemi történeti nagyok ismerete, a nemzet szélesebb rétegeibe is le kell hatniok azon eszméknek, melyekben éppen nagyjaink jóvoltából részesültünk. Elmúlt néhány éve pl. II. Rákóczi Ferenc halálának 200 éves fordulója, a nélkül, hogy a nagy katolikus fejedelem Vallomásainak vagy az Aspirations d'un prince chrétien-nek új fordítása megjelent volna. Az Officium Rákócziánum felfrissítése sem lett volna időszerűség nélkül. Könyvtelen ünnepléseink sorában ezért sokszorosan örvendetes az olyan centennárium, mint Berzsenyié, melynek nemcsak hivatalos külsőségei voltak, hanem belső, maradandó emlékei is, a nagy költő müveinek szép kritikai kiadása, mely Kaposvár, Somogy-megye, a Magyar Tudományos Akadémia és az áldozatos tudós, kiadó, Merényi Oszkár dr. jóvoltából a nagy költő behatóbb ismeretének lehetőségével ajándékozta meg a nemzet közönségét. Fejtegetéseinkben Berzsenyi Dániel és Széchenyi István gróf kapcsolatait akarjuk megvilágítani. Széchenyi ismerte Berzsenyi műveit és a legnagyobb magyar születésének százötven éves fordulóján a magyar szellem jeles búvára, Kornis Gyula rajzolta meg a viszony történetét Széchenyi és magyar költészet című tanulmány-remekében. De 1941ben jelentek meg új kiadásban Kaposvárott Berzsenyi Dániel prózai munkáinak gyűjteménye is, mely újból az olvasók elé tárja Berzsenyinek Széchenyi-ihletű akadémiai értekezését „A mezei mozgalom némely akadályairul". Berzsenyi és Széchenyi erkölcsi célkitűzéseikben találkoznak, ötödikes magyar olvasmányaink között ott szerepel Berzsenyi Kazinczy Ferenchez írott költői levele, melyben a műfaj természete szerint az ihlet heve alacsonyabb, mint a Magyarokhoz írt ódában, de éppen ezért a gondolat kifejtése részletesebb és világosabb. Kazinczy működését elsősorban erkölcsi jelentősége szerint értékeli: