Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1941

10 működik, aztán az egyes tagok funkciója egybekapcsolódik egy közös cél, az ifjúság, nevelése érdekében. Ugyanezt tehetjük a község, a város, vármegye életéve! kapcsolatban — erre szintén van mód az osztályfőnöki óra keretében. Hogy egy üzlet, üzem, vagy akár gyár hogyan működik, annak megértését szinte észrevétlenül tudjuk belopni tanítványaink lelkébe. A mennyiségtanban a nyereség- és veszteségszámítás kapcsán a gyermekek egy kis irányítással maguk fogják elsorolni, hogy mi mindenből tevődik össze valamely kereskedelmi cikk ára. Ennek alapján a tanulók egyre bővülő körben látják maguk előtt az üzlet menetét: a beszerzésnek, a szállításnak, a vevőkör megszerzésének stb. organizmusát. Mennyiségtani példák keretében újra, meg újra szerepelnek az a'dók. Ha megkérdezzük diákjainkat: miért kell adót fizetni? .. . igen, igen különös feleleteket kapunk. De mikor megmagyarázzuk, hogy az államnak milyen kiadásai vannak, mi mindenről kell gondoskodnia: akkor egyre jobban megvilágosodik előttük az állami berendezkedések szerepe, kölcsönös összefüggésük, megértik, hogy az iskola, a kórház, a rendőrség, a csendőrség, a hadsereg, a bíróság, a közigazgatás . . . mind-mind egy nagy, élő szervezetnek a tagjai, amelyek arra szolgálnak, hogy a polgárok nyugodtan, békésen, boldogan élhessék a maguk életét -— egyszersmind megtanulják, hogy a polgároknak viszont a közösség érdekében a közös munkából részt kell vállalniok. dolgozniok, sőt áldozatot kell érte vállalniok. így alakul ki lelkükben az államnak, mint organizmusnak a világos képe. A földrajzban is sok alkalom kínálkozik ennek a bemutatására. Az ország politikai beosztása szemléletes képet ad a szervezet egyes tagjairól, ezeknek a tagoknak az egymásba való kapcsolódását, a működésüket, élő organimussá való összeépülésüket a tanár magyarázatából könnyen meg fogják érteni. Az utak, vasutak, vízi-, légi-utak hálózata holt anyag, de mindez az élő szervezet benyomását teszi, ha a tanár szemléletesen bemutatja szerepüket az ország ellátásában, az ipar és kereskedelem életében. A történelem tanításában tovább mehetünk. Itt már be lehet mutatni, hogy az állam, a társadalom kialakulása nem véletlen, hanem céltudatos szervezők keze-nyomát viseli magán. A nagy uralkodók kivétel nélkül nagy szervezők voltak. II. Ramses, Nagy Sándor, Iulius Caesar, Dzsingisz Khán, meg a többi nagy hódító egész Napoleonig nemcsak nagy hadvezérek, hanem kivétel nélkül nagy organizátorok is voltak. A magyar történelem kiváló uralkodói, Kálmán, IV. Béla, Mátyás király szintén. Szent István pedig a történelem egyik legzseniálisabb organizátora volt, aki a széthúzó erőket be tudta állítani egyetlen közös cél szolgálatába, kisebb részekből felépített, ezerévvel dacoló, nagyszerűen működő egységes és hatalmas szervezetet adott a magyarságnak, úgy, hogy befelé zavartalanul élő, kifelé erőt és tekintélyt sugárzó hatalommá vált. A történelem nagy szervezőin bemutathatjuk az organizáció alapjait; ezek: a cél kitűzése, az alkalmas személyek, intézmények összeválogatása és a cél érdekében való működtetése és mindennek nagy, átfogó keretbe való összeépítése. A fizika tanítása módot ad arra, hogy a technikai organizációt: gyárak, erőtelepek szervezetét ismertessük, de ennek kapcsán arra is mód