Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1940

37 Hazafias nevelésünk szolgálatában álltak a kővetkező megemlékezések is: Okt. 6-án aradi vértanúink emlékét ünnepeltük. December 6-án a Kormányzó úr öfőméltóságának nevenapján szentmisén vettünk részt. Március 15-én a nemzeti újjászületés gondolatának áldoztunk, április hóban a Délvidék visszatérését ünnepeltük, s június 18-án, Kormányzó Urunk születése napján szentmisén jelentünk meg. 8. Tanulmányi előmenetel. Az Évkönyvben közölt statisztikai adatokat ha vizsgáljuk, növendékeink előmenetelével meg lehetünk elégedve. Az eredmányre kétségtelenül hatással van az a körülmény is, hogy tanulóinkat többé-kevésbbé kiválogatjuk, de ez kisebb jelentőségű magyarázat. Inkább abban találom meg az okot, hogy a kötelességtudat mintha fokozódnék tanulóink között, bár még mindig marad egy rész, amely csak a legszükségesebb munkát végzi el. A szorgalmi időt rendkívüli események nem zavarták feltűnően, bár az állandó háborús hangulat, a háborúnak fokozódó kiterjedése, sokszor veszedelmes honi helyzetünk, a Délvidék megszállása, a légoltalmi készültség, hatássai volt növendékeink lelkiállapotára. A hosszan tartó hidegek is — noha intézetünkben szénszünet nem volt — befolyásolták a tanulmányi eredményt, de nem olyan mértékben, hogy az károssá válhatott volna. Nagyobb nehézség merült fel e téren a légoltalmi készültség idején, amikor egy-egy osztályból 25—30 növendék hiányzott naponként. Nemcsak a beosztott növendékek nem tanultak, de a sok hiányzó miatt a tanár sem mehetett előre a kitűzött tananyagban. A veszedelmessé válható elmaradásnak csak a légoltalmi készültség megszűnése vette elejét. 9. Fegyelmi állapot. Intézetünk növendékei között az elmúlt iskolai évben nagyobb fegyelmi vétség nem fordult elő. E szerencsés és örvendetes eredménynek talán az a legfőbb oka, hogy intézetünk családias szelleme nemcsak növendékeinkben fokozza a ragaszkodás és együvétartozás érzését, de szülőket is hatékonyabb ellenőrzésre, talán így is mondhatnám, a baj megelőzésére ösztönzi már becsületből is azzal a Renddel szemben, amely fiaikat a szó igazi értelmében családtagnak tekinti. Növendékeink érintkezését a tanári kar tagjaival szemben a közvetlenség, a bizalom jellemzi, kivonulásoknál pedig a feltétlen fegyelemtartás s ebben nemcsak a cserkészet, a Mária Kongregáció és a sport, hanem a levente is nagy mértékben segítette az intézetet. Bármennyire hangoztatjuk is a külső fegyelem erejét, jól tudjuk, hogy a külső nem mindig tükre a léleknek. Épen ezért minden törekvésünk arra irányult, hogy olyan lelki berendezkedést teremtsünk növendékeinkben, amelynek csak vetülete a külső fegyelemtartás. A hangsúly azonban a lélek éberségén van, amely megérzi a rosszat és helytelent s ellenáll azoknak, de ugyanakkor érzékeny a jónak és helyesnek megítélésében és felkarolásában egyaránt. 10. Rendkívüli tárgyak. Az intézet igyekszik mindent megadni növendékeinek, ami tudományos, művészi igényük van a kötelező tárgyakon kívül. Azonban a szellem és fegyelem egységének kedvéért intézeten kívüli magánórákat csak előzetes igazgatói engedélylyel hallgathatnak 'növendékeink, valamint az intézet keretein befül vállalt magánórák hallgatását is csak igazgatói engedély alapján hagyhatják abba. a) Német társalgás. Az I. oszt.-ból 7 tanuló vett részt a társalgáson, heti 2 órában. Az első hetek bevezető társalgása után elvégezték a Kemény-féle gyakorlókönyvből a következő beszédgyakorlatokat: reggel otthon, út az iskolába, az iskolaépület, az iskolában, az iskolából haza, a ház és lakás. Tanulók: Bencze Imre 1, Csisinkó Róbert 2, Gergely János 1, Hajnal Róbert 2, Holndonner Ferenc 3, Magyary Ferenc 1, Mentsik Imre 3. Vezető tanár; Sarang K. Péter.