Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1940
18. nyi generális, Kelemen deák, aki esténként soha el nem küldött leveleket irogat kedves nénjének. Idegen tájakon élnek, lapostetejű házakban. A Márvány-tenger zúg az ablakok alatt. Meleg esti szél hordja a török kertek fűszeres illatát. A Fejedelem sétára indul. Csillagos, tiszta este van. Leül egy elhagyott kőpadra. Feltekint a csillagos égre és nézi, nézi az Erdély felé integető magas csillagokat. Te, fiam, ott állasz mellette és figyeled a Fejedelmet. írd meg házi feladatként: Rákóczi elmélkedése a Márvány-tenger partján. így lesz lassan az elbeszélésből elmélkedés, így kerülünk az események egyszerű egymásutánjától egy nagy magyar egyéniség vonzó közelébe. Az olvasó-nevelés nehéz munkájában már nagy lépéssel haladtunk előre: igyekszünk meditatívvá tenni az olvasmányi élményt. Munkánk eredményéről a házi feladatok megvizsgálása ad útbaigazítást. Ebből látjuk meg, mennyire sikerült megközelítenünk célunkat és milyen hézagok vannak még a gyermekek munkájában. Ezeket aztán célunk érdekében tervszerűen pótolnunk kell a következő olvasmányoknál. Olvasmányaink anyaga azonban nemcsak prózai olvasmányokból áll, akár már ezen a fokon is nagyszámmal szerepelnek olvasmányaink között lírikumok is. Ezeknél a figyelmet már a megjelenési formára is fel kell hívnunk. Ez a forma pedig a vers. A lírai olvasmányok olvastatásának problémáival külön részletes értekezés foglalkozhatnék. Most csak egy-két elemi alapelv érintésével igyekszünk írásunkba bevonni a kérdést. Vegyük pédául a III. osztály anyagának egyik-másik lírai olvasmányát. Kiindulásul a Pató Pál-szerű költemények szolgálhatnak legjobban. Az ilyen lírai alkotások képszerüségük és emblémaszerü eseménykompoziciójuk alapján szinte édestestvérei a már tárgyalt és feldolgozott életképeknek. Első lépés: a vizuális keret. Képzeljük el Pató Pál urat. Az osztály legjobb rajzolója megkaphatja a feladatot: rajzolja le Pató Pál úr házát egy-két jellemző vonással (Roskadófélben van a ház, — Hámlik le a vakolat, — Sa szél egy darab födéllel — Már tudj' Isten, hol szalad ...). A rajzot közkézre adhatjuk. Házi feladat: Pató Pál úr házatája. (Leírás.). A sorok írója erra a feladatra az osztály 80%-ától élénk, szép megoldást kapott. Sőt, a nélkül, hogy az olvasmány vers-voltára valami hivatkozás történt volna, három tanuló — ösztönösen — versbe írta meg a házi feladatot. Dicséretet és jelest kaptak. Nosza, erre megindult a versgyártás. A következő alkalommal sorra szedtük a fűzfamüveket és összehasonlítottuk Petőfi költeményével. Megállapítottuk, hogy miért nem jó Kovács Péter verse és miért jó Petőfié. Elbeszélgettünk arról, hogy miért írta Petőfi ezt a verset, eleve már megállapítottuk, hogy hogyan írta. Pihentetöként beszélhetünk Petőfi életéről és a koráról is. Még az osztályból is előszedtük a Pató Pál-okat. Munkánk állomásai voltak: 1. az olvasmány képszerű adottságai (bennük a hangulat), 2. megismerkedés a költemény céljával és létrejöttének okaival, 3. megismerkedés (az összehasonlítások által) a költemény felépítésével és vers-alakjával. Lassanként kialakítjuk a költemény egész-élményét. Mindezt anélkül végeztük el, hogy a költeményt túlságosan taglaltuk volna. Majd ismét epikusabb jellegű verset olvastunk: Arany János: A vén gulyás c. költeményét. Kiemeljük a költemény képszerű részleteit. Megrajzoljuk a vén gulyást, majd feladjuk a módosított házi dolgozatot:
