Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1939

70 iskolai évben és a táborban sokan gyakori áldozók. Erkölcsi életük alapja Isten 10 parancsolata mellett a napi jótett, az esti lelkiismeretvizsgálat. A mi törvényünk a cserkészet 10 törvénye, melyek egyikéről minden gyűlésen szó van. A szociális érzék fejlesztésében, mint már említettük, a legtöbbet a Szent Gellért-raj tette, de karácsony előtt az egész csapat is kivette részét a szociális tevékenységből. Egyes őrsök karácsonyi ünnepélyüket szegény gyermekek társaságában tartották, mások nyomortelepet látogattak meg. A nyomor látása arra késztette a Szent László-raj II. őrsét, hogy a hideg téli időben egy szegény családnak 1 zsák szenet szállított. Az árvízkárosultak javára is rendeztünk gyűjtést. A gyűjtés eredménye a következő: Szent Benedek-raj 50 P, Mattyasovszky víziraj 27.28 P, Szent Gellértraj 20 P, Szent István-raj 12 P, Szent László-raj 7.50 P, összesen 116.78 pengő. A szociális nevelést nem elég csak karitatív alapon végezni. Érzi is ezt a cserkészcsapat. Ezért neveli a fiúkat magukat kisigényűségre. E téren már maga az intézmény is nevelő hatású. Gyakorlatilag megmutatja, hogy 25 pengőből mily jól lehet két hétig élni. Rámutat oly örömökre, melyeket a felkelő nap, a holdvilágos éj, a madárdal és az erdő adhat... olyan örömökre, melyek egészségesebbé teszik a testet is, a lelket is. Ezért nagy súlyt helyezett a csapat a természet megszerettetésére. Igaz, egész csapattal ritkán jut már alkalom a kirándulásra. De annál többet tehetnek a kisebb egységek, a rajok és az örsök. S a vezetők meg is értették a kirándulásokban rejlő nevelő erőt. Az idei év folyamán nagyon sok volt a kirándulás. Szinte nem volt vasárnap, hogy 1—2 őrs ne ment volna a szabadba. A fiúk jártak a Csillebércen, Rózsika-hegyen, Mária-Makkon, Kálváriahegyen, Julianna-majorban, a Csúcshegyen, a Hármashatárhegyen, Feketefejen, Kakukhegyen, Budaörsön, Apáti sziklán. Egyik őrs a pünkösdi szüneteket a Gugger-hegyen töltötte. A kötelesség teljesítésére is volt gondunk. Szinte természetes, hogy az a tanuló, aki szívvel-lélekkel cserkész, kevesebb időt szentelhet a tanulásra. Mégis az eredmény azt mutatja, hogy a jó cserkész felsős éveiben is sok haszontalan dologtól elvonja figyelmét és sok idealizmust kiölő cselekedettől tartja távol magát. így pl. az érettségi vizsgálatokon nem maradnak a fiúk sohasem a nem cserkészek mögött. Azon tanulókat pedig, akik hanyagságból több tárgyból intést vagy rovást kaptak, a csapatmunka alól ideiglenesen felmentettük, s ha nem javultak, még ha a leghasználhatóbb cserkészek voltak is, a csapatból kizártuk. A nagyarányú belső munka mellett a kerület munkájából is kivettük részünket. E téren a legtöbb munkát dr. SZÍVÓS Donát tanár végezte. Simkó Béla cserkészcsapattiszt, a kerület vízicserkész vezető-helyettese, Haller Kálmán cserkészcsapattiszt pedig a józsefvárosi cserkészkörzet vezetőtisztje. Igen lelkes munkát végeznek az országos cserkész munkában a „Hökk" tagok, vagyis a Honvédelmi őrsvezetők Kiképző Kara. A Hökk célja: A cserkészet célkitűzésének példamutató megvalósítása. A cserkész élete Isten parancsolatából a magyar népért van! Ebből törvényszerűen következnek alapelveik: 1. A cserkészvezető munkája kötelesség. Kötelesség az Istennel szemben és szociális kötelesség a keresztény magyarsággal szemben. 2. Mivel az őrs, a raj, a mozgalom élére Isten állította a vezetőket, lelkiismeretesen kell dolgozniok, hogy feladatuk teljesítésére méltóak lehessenek. 3. Nemzetükért, a magyar népért kell élniök. Mindent (kívülről és belülről fenyegető veszedelmeket) és mindenkit (az egyetemes magyarság ellenségeit, a