Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1939

23 Eddigi munkánkban, mint láttuk, a feladat az volt, hogy a gyermeket az olvasás éhnényi elemeivel ismertessük meg: közel hozzuk hozzá az irodalmi alkotást, és mint a negyedik osztály kötelező olvasmányánál láttuk, gondolkodásra késztessük — természetesen — nem fegyelmi erővei és rigorózus számonkéréssel. Az éhnényi és gondolkoztató olvasás továbbra is megmarad munkánk középpontjában, de az irodalomtanítás propaedeutikájában az V. osztály anyagával már egy lépéssel tovább jutunk. Az eddig elszigetelt olvasmányi éimény a relációk kapcsán bizonyos mértékig irodalmi, helyesebben történeti korok megélése felé is vezet. Az olvasmátiyanyag végighalad a magyar történet nagy eseményein és nagy szellemi hullámzásain. Olvasmányanyagunk a magyarok eredetétől és a hun mondák kérdésétől kezdődően a Kormányzó kassai beszédéig átöleli a magyar élet nagy történeti mozzanatait. Szorosan kapcsolódik az egyes korok életéhez. Tanulónk, mint említettük, ebben az osztályban találkozik a korral. Nagyon fontos ez későbbi munkánk szempontjából. Nemzeti nevelésünk gyökerei a magyar múltba nyúlnak le. A római Via deli' Impero a mult tudatával és megélésével a jövőt munkálja. A nemzeti hivatástudat nevelése a mult analógiákon épülő munka. A tanár munkája az irodalmi régiséget is nagyon közel tudja hozni tanítványaihoz. Ez a munka nem is lehet olyan nagyon nehéz a tanár számára, mert olyan materiális forrásokkal rendelkezik, mint Horváth János könyvei és Hóman—Szekfü történelmi munkája. Természetesen még mindig az élmény a fontos a tanuló munkájánál. A legfontosabb munka, hogy minél több dolgot, eseményt, lelket éljen meg, szemléljen a tanuló. Erre nagyon jók a képes irodalomtörténetek és a minden iskolában megtalálható Szilágyi Sándor-féle magyar történelem rengeteg facsimiléje. Nagyon kívánatos lenne, ha minden iskolában meg lehetne találni az ú. n. szemléltető szekrényeket. Ezekben a gyermekek tízpercekben, órák előtt szemlélhetnének egy-egy kódex-lapot, kéziratot, írói arcképet, történeti okmányt. A történeti események hátterét nem bőbeszédűen, hanem csak egy-két frappáns példával okvetlen bele kell vésnünk a tanuló lelkébe. Nem szabad azonban itt sem elfelejteni azt, hogy a kor élményi meglátása nem a történelem tényein át történik, hanein az olvasmányanyagon. A korélmény nyújtása tehát okvetlen olvasmányi jellegű. Házi olvasmányaink szintén a korhoz hozzák közelebb a tanulót. J4erczeg Pogányok c. regénye nagy korélmény lesz a tanuló számára. Regényes cselekvényével megnyitja, megmutatja a kezdődő keresztény középkor nagy küzdelmeit. Jókai Az új földesúr-ral egy másik nagy kort nyit meg a tanuló számára: az elnyomatás korát. A két olvasmányt nem a cselekvény elemzése és a jellemek szétbontása által kell feldolgoznunk, hanem főként a korélmény szempontjából. Ez nagyon fontos, mert a korélményre irodalomtörténeti tanításunk során nagyon nagy szükségünk lesz. Fontos a Pogányok olvastatásával kapcsolatban, hogy iskolai olvasással, változatos szemelvényekkel tágítsuk, színezzük a korélményt. Olvasmányaink még nem nyújtanak alkalmat arra, hogy az olvasmányanyag és a nyelv archaizmusának kettősségét elmossuk a tanulóban és ennek kapcsán elasztikus olvasóvá neveljük, aki számára nem jelent elriasztást az olvasmány régies és a felületes olvasó szempontjából a mai em-