Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1938

50 Udvarhelyi Gyula joghallgató, Végváry Gyula VII o. t., Csapatfötitkár : Udvarhelyi Gyula joghallgató, csapattitkár: Szkalla Imre VI. o. t., szertáros: Skyva János­VI. o. t., A cserkészcsapat a nyári szünetben Balaton-Szabadiban, a Sóstó közelében tá­borozott, a veszprémi káptalan birtokán. A résztvevők száma 81 tanuló és a veze­tőség. A tábor parancsnoka Havasi Lucius tanár volt, helyettese Simonyi Kunó tanár. Ideje: június 27-töl"július 14-ig. A tábor a nagy meleg ellenére is jól sikerültnek és romantikusnak mondható. Célkitűzésünk: az igazi katolikus fiú vakációs életének megvalósítása volt. Napirendünk ezért nem volt nehéz. 7 órakor keltünk, a reggeli mosadokást a Balatonban végeztük, %9-kor zászlófelvonás, reggeli ima. i/ 29~k° r naponkint hallgattunk szentmisét a közeli kápolnában A naponkénti szentmise, a fiúk gyakori szentáldozása a lelkiélet kimélyítését szolgálta, ugyanezen célból min­den este a parancsnok egy-két mondatban a következő napra is adott vezető, irá­nyító gondolatokat. A délelőtti munka részint Örsi munka, részint tábordiszités, fő­zés, fa-gyüjtés volt. Naponkint kétszer volt fürdés és a víziélet gyakorlására három­csónak is állott a fiúk rendelkezésére. A tábor második felében az őrsök kirándulá­sokon, hadijátékon vettek részt, egyes őrsök a somogymegyei oldalon maradtak, mások hajón Tihanyba és Badacsonyba mentek, sőt két őrs Veszprém városát is­megtekintette. A romantikáról js gondoskodtunk. A legelevenebb, a fiúk talpraesett­ségét legjobban próbára tevő élmény az volt, hogy az összes vezetők — a parancs­nokokat kivéve — a hajnali órában eltűntek, s a fiúknak maguknak kellett az egész nap programmját végrehajtaniok. Az első percek zavarai után hamarosan a helyzet magaslatára emelkedtek, beosztották a munkaköröket, kijelölték a vezető tiszteket. A legérdekesebb felfedezésük az volt, hogy a fiúk közül kettő valóságos szakács­tehetség. Ezeket másnap már a föszakácsok gárdájába soroztuk. A szülök látogatá­sának napja július 3. volt. Ez alkalommal a szülök örömmel állapították meg, milyen egészséges színt kapott gyermekük a balatoni levegőtől. Komolyabb betegség 1 eset­ben fordult elő. A részvételi díj 26 pengő és a vasút díja volt. Táborozásra segélyt 458 P értékben adott a csapat. A nagytábor után a fiúk nagy része szüleivel nyaralni mert, de a Budapesten maradt fiúk a vakációban sem szakadtak el egymástól. Kirándulásokat rendeztek,, közösen találkoztak a Császár-fürdőben, vagy a Sportuszodában. A Kakuk-őrs tagjai az idei nyáron is megrendezték hagyományos őrsi táborukat, most már vízi­uton, mozgó-tábor formájában Haller Kálmán vezetésével. A Szent László raj augusztus hónapban Nagymaroson rendezett találkozó tábort. Szeptember elején, az iskolai év kezdetével együtt, a cserkészmunka is újra meg­indult. Célkitűzésünk volt: 1. a cserkészpróbák anyagát a nemzetvédelmi szempon­tok figyelembe-vételével kiegészíteni, a kezdőknél már teljesen ilyen szellemben kezdődik az ismeretanyag elsajátítása; 2. a magyar nóták ismerete, tudásunk ki­egészítése a „Madárka" c. daloskönyv alapján; 3. a magyar föld és a magyar nép ismerete; 4. a katonás fegyelem. A cserkészmunka az őrsi- és a raj-gyűléseken folyt elsősorban. A vezetők arra törekedtek, hogy az adminisztrációt lehető legkevesebbre redukálják, minél több romantikát vigyenek az őrsi- és rajgyűlések életébe. A gyűléseken a próbaanyag tárgyalásán kívül ott szerepelt az őrsi tíz- vagy húsz-perc, melyen általános érdek­lődésre számottartó kérdéseket, híreket, problémákat vitattak meg s szabadon kife­jezésre jutott a fiúk véleménye. Ezután a legtöbb gyűlésen hazafias, földrajzi, tör­ténelmi tárgyú előadások vagy felolvasások következtek. Ezeket a rajvezető v. őrs­vezető, de néha meghívott előadók tartották, lyen tételek szerepeltek: az ősi ma­gyar eszmény, a hősök és hadirokkantak tisztelete, a Felvidék visszaszerzése; a

Next

/
Thumbnails
Contents