Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1938

22 kel, a szolgákkal, munkásokkal, cselédekkel való bánásmódban. Ha csak azok tartanak úri embernek, akikkel még nem éltél együtt hosszabb ideig, még nem biztos, hogy az is vagy. Ma szociális érzésnek szokták nevezni a kis emberekkel való ren­des bánásmódot. Az úri osztály kifejezés szintén szociális jelentéssel telt meg. Része van ebben az osztályharc jelszavát hangoztató nemzet­közi szocializmusnak is, ami materialista világnézetébe nem tudta beik­tatni az úri lelkület szellemi értékét. Az, amit úri osztálynak neveztek, egyre jobban a múlté. De az úri eszmény megmarad, mert erkölcsi érté­kek foglalata. Ezek az erkölcsi értékek nincsenek osztályhoz kötve. Sok olyan kis emberrel találkoztunk, akik gondolkodásuk előkelő önzetlensé­gével alaposan rápiríthattak azokra, akik csak társadalmi, anyagi hely­zetük szerint voltak urak, mert ez utóbbiak elfelejtették, hogy az igazi úriember elsősorban saját magának ura és biztosan uralkodik lelkének gyengeségei, rossz indulatai és eredendő önzése felett. Egy-két szóval rá akarunk mutatni arra a kapcsolatra is, amely az önismeret és a diszkréció erénye között áll fenn. A helyes önismeret és önvizsgálat adja meg a diszkréciónak gyorsaságát és biztosságát. Viszont a diszkréció aktusai adják meg az önvizsgálatnak mindennapi anyagát. Valóságos körfolyama ez a lelki eszmélésnek, amely a szellemi energiák­nak egész tömegét fogja frissen tartani és a gondolkodás- és cselekvés­módnak sajátságos stílusát fogja kifejleszteni. A lelkiség színvonalára emeli majd fel azon cselekedeteket, amelyek sokaknál puszta formaságok. Keyserling Hermann gróf egyik könyvében az európai népek sajátos stílusát tette lélektani vizsgálata tárgyává. Amint müvének címe, Spek­trum Europas is mondja, Európa népeinek színképét akarta adni. Az erő­sen szatirikus hajlamú szerző kegyetlen dolgokat tud mondani szinte minden népről, még a sajátjáról is. De meglepi a magyar olvasót, hogy rólunk őszinte rokonszenv hangján ír és nemzeti jellemvonásunkat a magyar nép úri jellegében látja. Ő főleg a magyar arisztokráciát ismerte, különösen annak nagyszerű képviselőjét, Apponyi Albert grófot. Mi, akik ismerjük az egész magyar népet, az egész magyarságra nézve elfo­gadhatjuk a német mágnás megállapítását. Ugyanígy hiszünk jóslatá­ban is, amely szerint népünkre még nagyszerű feladatok várnak, ha úri voltát meg fogja őrizni. Azt hiszem, fejtegetéseink során ki tudtuk mu­tatni a magyar úri eszmény elemzésénél, hogy ez az ideál méltán lehet célja minden magyar ember önnevelő munkájának. Ha ezt a munkát el­végezzük magunkban, és erre segít az iskola is, bátran tarthatjuk ma­gunkat úriembereknek, akárhova állítson a haza iránt való kötelesség és a Gondviselés. Brunner Emöd O. S. B.

Next

/
Thumbnails
Contents