Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1938

13 rekvés. A nagy, reális eredményeket elért nevelési irányoknál szintén az ideálok általánosságát látjuk. Grácián, a XVII. századbeli spanyol jezsuita ugyan az akkori főúri ideál kialakításán dolgozott, de a műveiben kialakított eszmény annyira általános, időtől, helytől oly kevéssé függő, hogy a nevelő, neveljen bár mást, vagy önmagát, Grácián műveit ma is a legnagyobb haszonnal forgathatja. A másik ilyen általános nevelési ideál az angol gentleman eszmény. A történelem során alakult ugyan ki, de az angol nép jellemének jó vonásait olyan általános érvényű struktúrában foglalta össze, hogy az angol nevelésre teljes joggal mondhatjuk, hogy nem más, mint a gentleman ideál megvalósítása az angol ifjúság lelkében. A bencés nevelés úri eszményének alapja a katolikus hit. A felsőbbrendű szellemi élet nem nélkülözheti a lélek életének tápláló erőit, amit az isteni kegyelem valósága adhat csupán. Öntudatos keresztényi lélekre kell törekednünk, hogy felhasználhasuk a kegyelem indításait, melyek lelkünk szerzett jótulajdonságait, az erényeket fejlesztik. Vallási életünknek katolikusnak kell lennie abban az értelemben is, hogy a hitnek ereje átáradjon szellemi életünknek megnyilvánulásaira és nyilatkozzék meg cselekedeteinkben is. Az öntudatos katolicizmus tevékeny katolicizmus is. Az Egyház tanítása egyetemes, érvénye messzire kiterjed. Korunk igazolja, hogy napjaink nagy kérdései alapjukban véve erkölcsi kérdések, amik Krisztus földi helytartójának illetékességéhez tartoznak. Ismernünk kell legalább lényegükben azokat az enciklikákat, melyekben az utóbbi pápák adták meg a mai kor híveinek a szükséges útmutatást korunk problémáinak tömkelegében. Az Egyház nem tőlünk külön és távol létező valami, melynek sorsa közömbös előttünk, hanem élő valóság, melynek tagjai vagyunk. Az öntudatosság és tevékenység mellett a közösségérzet lesz az, ami a modern katolikus bencés diák vallásosságát jellemzi. Az előbb mondottaknak feltétele az egyéni, mély hitélet kialakítása. A katolicizmus nem irodalmi téma, szép szónoklati tárgy, hanem élet. Ez az élet is, mint a földi lét, fejlődhetik, megállhat, elpusztulhat. Gondolataidat foglalkoztatják-e Krisztus gondolatai, melyeknél fenségesebbet nem képzelhet el emberi ész? Érzéseidben le tudsz-e szállni a mélybe, ahol elhalkul a világ ezer benyomásának szava, hogy az Úristen szavait hallhassa a lélek? Ismereteid gazdagodó tárházában nem jutnak-e mostoha sorsra éppen a vallásiak, hogy egy szép napon hadimilliomos intellektuális éned szánakozva, sőt lenézéssel nézzen arra az egyszerű, mély hitű ifjúra, aki még a bencés gimnázium falai között voltál? Olyan keresztények kialakítására törekedik nevelésünk, akik az előbbi kérdésekre megnyugtató választ tudnak adni. Lelkiismeretük finom lesz és biztos, nem fog soha arra törekedni, hogy önmagában nem helyes cselekedetet a társadalmi konvenciók feloldozásával mentegessen. Morálja katolikus morál lesz, erkölcsi bírája saját vallásos lelkiismerete és nem a közelebbi vagy távolabbi környezet véleménye. Jutalmát Isten adja a belső nagy lelki békében, nem pedig az emberek elismerése. Vallásosságának külső megnyilvánulása olyan stílusú lesz, amilyent a magyar katolicizmus majdnem ezeréves élete kialakított. Népünk hitének megnyilvánulása egyszerű és józan. Kerüli minden körülmény kö-