Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1938

14 zött a feltűnést. Ott, ahol a nagyváros befolyása még nem kezdte ki a vidék hagyományait, egy-egy vasárnapi szentmise a maga egyszerűségében és bensőségében olyan felemelő látvány, ami csodálkozással tölti el a katolikus külföldről hozzánk jövő idegeneket is. Ebben a tekintetben, valljuk be, polgári középosztályunk nehezen tudja felvenni a liberálizmus korában elvesztett templomi illemtudást, nem egyszer hallottuk fényes ünnepi istentisztelet után idegen vendégeink megjegyzését, hogy pl. a nyalkai misén jobban meghatódtak mint a budapesti pontifikálison. A mai kor a fegyelmezett tömegek propagandaértékét igen jól ismeri. Ne vond el Egyházadtól sem azt az értéket, amit istentiszteletein tanúsított fegyelmezett magatartásod jelent! Ha egy államfő, monarchikus, vagy demokratikus, vagy akár parancsuralmi államban valami hivatalos ténykedést végez, minden mozdulatára ügyel a ceremóniák mestere, aki már előzetesen előírta az aktus egész lefolyását. Szerepe igen fontos, nélküle könnyen történhetnék zűrzavar., pedig működése csak külsőségek megtartására szorítkozik. Mennyivel bonyolultabbak, nehezebbek a lelki élet kérdései. De Krisztus előtt mindegyik lélek királyi érték. Az ö papsága nemcsak szakrális jellegű papság, melynek egyedüli szerepe az áldozat bemutatása. Feladata, hogy mint lelkipásztor, lelkiatya ott legyen életed legfőbb állomásainál, amiket a szentségek jelentenek, és szolgálatodra legyen lelked minden nehéz kérdésének megoldásában. Tartsd meg lelkiatyádat és nem lesz nehézséged lelkiéletedben. A gyakorlatba átvitt keresztény élet mély lélekszántás, a termő erők dús feltárása. Biztos tudattal vetheted bele az erények magvait, meg fogják hozni termésüket. A bencés nevelés elsősorban a hazaszeretet magvait hinti belé. Európának ezen a helyén átvészeltünk több mint ezer esztendőt. De nem elégszünk meg nemzeti multunk hősi eposzával, bármily fényesen is hirdesse a magyar lélek úri voltát minden elfogulatlan európai ember előtt. Mi itt élni is akarunk és meg akarjuk teremteni Isten segítségével életünk feltételeit is. Ezek között az első magyarságunk kiformálása. Csodálkozva kérdezed, hát nem születünk mindjárt annak? Annak születünk, bizonyos, de ki is kell alakítanunk magunkban a magyar lelkületet, a magyar műveltséget, ápolnunk kell magunkban a magyar erényeket, le kell küzdenünk a nemzeti hibákat, (mert olyanok is vannak) ezután a munka után leszünk a hazának igazi jó fiai. Ostobaság lenne ezt a munkát restelni. Széchenyi István gróf a legrégibb magyar nemzetségek egyikéből született, de a legnagyobb, a leghívebb magyar nevét éppen azzal a munkával, belső önneveléssel szerezte meg, amiről az előbb szóltunk. A hazaszeretet mély, szent érzés, a léleknek mintegy misztériuma. Legmélyebb érzéseinkről nem szeretünk beszélni, mert a kimondott szó szinte profanizálja érzéseink szentségét. De éreztétek lelketek legmélyén azt a kimondhatatlant, mikor a rádió szavain hallottuk Kormányzó Urunk bevonulását Komáromba, Kassára. A nagy és ünnepélyes percekben valami megindít, megfog, nem tudnád elemezni, hogy mi, de habozás nélkül adnád érte életedet. Ez a lélekben őszintén átérzett hazaszeretet. Lehet, hogy a Gondviselés nagyszerű alkalmakat tartogat számodra, amikor hazád őszinte szeretetét nagy és jelentős tettekben mu-