Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1937
10 nak lehetősége csökkenti a középiskola pontosabb ellenőrzése által követelt erőfeszítést, az első pár kudarc erősen lefokozza az önbizalmat. Különösen azoknál látjuk ezt, akik vidékről jönnek fel a fővárosba. Elhagyják megszokott környezetüket, amely erkölcsi magatartás tekintetében mégis némi korlátot jelentett. A pénz nagy kísértő és veszedelmes hatása nincsen összegszerűen minimálva. A budapesti környezet a vidéki ifjak tekintélyes százalékát teszi gyökértelen szellemi proletárrá, a szónak nem annyira anyagi, mint inkább lelki értelmében. Itt akarunk megemlékezni a bizonyítványkiosztással, intőkonferenciákkal kapcsolatos beteges tünetekről is. A környezetével kijönni sehogy sem tudó, alkalmazkodni nem akaró diákoknál a szökési kísérletek mindig megvoltak. A kalandregények, bűnügyi történetek szellemi diétáján elsatnyult lelkeket sokszor a fantázia hajtja a gyökeres változással kecsegtető vállalkozásba. De vannak más rúgók is, melyek mélyebb erkölcsi kérdésekkel függenek össze. A nemi ösztön erősödésével a magányos bűn túlhajtott elkövetése enervál testet-lelket. A szabadulás utáni vágyat bizonyos idő után felváltja a tehetetlenség beismerése, a küzdelem feladása, mely a lelkiélet más területeire is kihat és a serdülő ifjú előtt minden kilátástalannak látszik, az élet szeretete hal ki benne. Önmagától is undorodik és könnyen eldobja magától az életet. Legtöbb szülő nem is sejti, hogy gyermeke mennyire benn van az erkölcsi fertőben, problémákat csinál magának felvilágosításból, magyarázatokból, midőn fia már túl van sok mindenen. Mennyi vigyázatosság, figyelem kell ebben az időben a szülő, nevelő részéről, hogy a gyermeket átvezesse az első zavarokon és újra megnyerje a családi közösségnek. Hála Istennek a magyar ifjúsági irodalom olyan könyveket ad az ifjúság kezébe, mint Tóth Tihamér és dr. Szívós Donát művei, melyek szinte páratlanok az ifjúsági világirodalomban és számtalan diákleiket visznek rá az igazi javulás útjára. Mik az akaratgyengeség jelei? Kisgyermek korban a félénk visszahúzódás, passzivitás a játékban, elkülönülés. Még erősebb jel az első dac-kornak kimaradása. Hildegard Hetzer az első elemista gyermekeket tanulmányozva, a következő eredményre jutott. 100 normális akarattal bíró gyermek közül a dac-perióduson átesett 84, nem esett át 16. Feltűnően gyenge akaratú gyermekeknél az arány 100 gyermek esetében az volt, hogy a dac-perióduson átesett 21, a periódus kimaradt 79 gyermeknél. Sajnos, ez esetben a gyógyító nevelés ereje kicsi, de jó körülmények mellett néha az utólag bekövetkező kései fejlődés segít a gyermeken. A gyenge akaratú gyermeknél gyakori a hazudozás, a szépítés, mentegetőzés, a fecsegő beszéd. Az iskolában gyakran hízelgő, érzi, hogy munkával, erővel nem győzi, inkább máshogyan akar célt érni. Könnyen befolyásolható, társai, a környezet döntő befolyást gyakorolnak rá, mert nincs meg benne a normális visszahatás. A tömegben szívesen felolvad, könnyen engedi erősebb akaratú egykorú társától vezetni magát. Igen fontos a gyengeség fiatalkori felismerése. Kraepelin statisztikája szerint a pszihopátiás esetek 15—25 éves korban fejlődik ki. Az ősjogászok, ősmedikusok, az ú. n. Sorgenskind-ek 100%-a pszihopátiás Jtöbbé-kevésbbé. Németországban kb. 5,000,000-ra becsülik az akarat betegeit, az összlakosság 8%-ára.
