Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1937

11 A gyengeség oka lehet öröklött is, konstitucionális eredetű. De inkább a környezet és a nevelési hibák hatásáról szeretnénk megemlékezni. Az egyén belekapcsolódik korának akaratirányába, értékrendszerébe. Méginkább az önállótlan gondolkodású gyermek, akinek reakció, vagy elszigetelő készsége igen csekély. A nevelés munkáját éppen ez könnyíti meg, ezért van, hogy a keresztény hagyományokat ápoló környezetben, főnemesi, régi polgári vagy parasztcsaládok gyermekeiben akaraterő, egyenesség, állhatatosság fejlődik ki. A szülői ház visszatükröződik a gyermek lelkéből. A nagyváros gyors élettempója erősen gyengítő hatású, mozi, színház, ezer szórakozás nem kedvez a gyermek normális fejlődésének, mert gyengíti a lelkében lakozó magasabbrendű törekvések erejét. Ez a gyengeség a tanulóifjúságnál két fontos időszakban nyilvánul meg, az iskolalátogatás kezdetében, majd a középiskola elhagyásával, az egyetemi években. Sok egyetemi szemeszter igazolja ezt a szomorú igazságot. Melyek a legfontosabb szempontjai a gyermek akarati nevelésének, hogyan működhetik benne közre az iskola és a szülői ház? Az iskola munkát kíván a tanulótól, főleg szellemi munkát. De a nyilvános iskola egy sereg nem intellektuális dolgot is követel: pontosságot, önuralmat, fegyele'mtartást, engedelmességet, tisztelettudást és főleg keresztényi lelkületet, melynek örök értékeit akarjuk átvinni tanítványaink lelkébe. A nyilvános iskola követelményekkel lép fel, melyek először szinte kényszer formájában lépnek fel a gyermekkel szemben, de céljuk az öntevékenység megindítása. A szülői ház viszont sok gyakorlati dologgal egészítheti ki az iskola munkáját, a gyermek játékára, foglalkozására ügyelve, rávezetve a helyes időkihasználatra, ellenőrizve, figyelve a gyermek barátkozásait. A tanulás ne legyen teljesen a gyermekre bízva, a szülő nézzen utána, mennyi idő kell a feladat elvégzésére. A serdülő ifjú önbizalmát erősen növeli, ha valami megbízást adunk neki, ami felkelti felelősségéreztét is. A szülői háznak módjában áll a gyermek önuralmát előmozdítani az étkezésekkel kapcsolatban, a takarékosság szorgalmazásával, a kiadások ellenőrzésével. Ha a gyermek egyszer gyűjtött pénzén nagyobb értékű dolgot, pl. fényképezőgépet, biciklit vehetett, megtanulta, hogy ellenálljon a cukrosboltok kísértéseinek, könnyebben megszerezhető dolgok csábításának. Természetesen az a fiú, ki az V—VI. osztályban 20—30 pengőhöz szokik hozzá, hogy a VII—VIII. osztályban 50—100 pengőhöz jusson, olyan önzővé válik, hogy sem az iskola meglevő, sem a szülői háznak esetleg utólagos nevelői hatása nem javíthat rajta. A sportok előmozdítása is üdvös, de nem passzív sporté, hanem az aktívé. Görögország minden sportja mellett, a sportokért rajongó Róma minden testkultúra mellett is tönkrement. A sport túlzása más értékekről vonja el a figyelmet. A legnagyobb határozottsággal kell küzdenünk azon felfogás ellen is, amely a társadalmi nevelés jelszava alatt 15—16 éves fiúkból nagy fiúkat akar csinálni, 12—14 éves ,,nagyleányok" társaságának megszervezésére. Ekkor kezdődik a divatverseny a felső 2 osztályban, ekkor különülnek el az anyagi szempontok szerint csoportosuló klikkek, melyek már a „mi társaságunk"-ra helyezik a hangsúlyt. Más tekintetben ó-konzervatív házak kezdenek adni Budapesten reggeli 2—3 óráig tartó zsú-