Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1936

44 b) A cserkészet. A cserkészcsapat a nyári szünetben Bakonybélben táborozott. A tábor jún. 27-én kezdődött. Reggel indultunk a hosszú útra és felhasználtuk az alkalmat Székesfehérvár és Veszprém városának megtekintésére. Székesfehérvárott a rendelkezésünkre álló két óra alatt a déli melegben megtekintettük a Prohászka Ottokár emlékére állított fogadalmi templomot és esztetikai szempontból tanulmányoztuk rajta a renaissance stílus harmóniáját és szimmetriáját. Innen a város főutcáján végigvonulva megtekintettük a székesegyház külsejét, majd az ásatásokat. De különös csodálat fogott el bennünket, midőn a cisztercita kolostor sekrestyéjébe értünk és láthattuk a testvérrend tanárainak vezetésével a magyar barokk bútorok magyarországi legszebb díszítményeit. Még 27-én délután tekintettük meg Veszprém várát, a székesegyházat, püspöki palotát. Jóleső érzéssel fogadtuk a régi gótikus korból való emlékek meséit, majd éjszakára a kegyes tanítórendi gimnázium igazgatójának jóvoltából a tornateremben szállásunkra vonultunk. A bakonybéli táborhelyünkre 28-án délben érkeztünk, miután a zirci állomásról 17 km-t gyalogoltunk. Fáradtan, de nem megtörve fogtunk hozzá a táborépítés nehéz munkájának. A tábor helye a Qerence-patak mellett, a községtől 21/

2 km távolságban volt. Környékünkben mindenütt a bakonyi erdő, hegyek. Egészséges tábor, üde levegő. Nem is volt senki sem beteg a résztvevő 80 cserkész közül. A tábor parancsnokai Havasi Lucius és Simonyi Kunó bencés tanárok és Andreidesz Teofil, ferences atya voltak. Rajvezetők: Németh György orvostanhallgató, segédtiszt, Szabados Béla és Szádeczky-Kardoss György joghallgató, segédtisztek voltak. A főszakácsok: Mlinkó Géza segédtiszt, mérnöki egy. hallgató és Székely Tibor érettségizett öregcserkész voltak. A táborunk jótevő mecenása a bakonybéli apát úr őméltósága, Zoltvány Irén úr. Kirándulásokat tettünk Zircre, a Cuha völgyébe, Bakonyszentlászlóra, a közeli hegyekbe. A táborra részvételi díj 35 pengő volt. Táborozási segélyt 18 cserkész kapott 343 P értékben. Ebből 60 P-t gróf Zay Miklósné őméltóságától kaptunk, N. N.-től 40 P-t, a többit a csapat fedezte. A tábort meglátogatta Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter úr őnagyméltósága és felesége, továbbá Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát úr, az intézet kegyura. A szülői látogatás napja júl. 12. volt. Részint a vasúti megközelítés nehézsége, részint a tábornak a vasúti állomástól való távolsága volt az oka, hogy aránylag kevesen látogatták meg a csapatot. A faluismeret és magyar testvériség gondolatának szolgált, hogy jún. 29-én és júl. 5-én a falu leventéivel versenyeken vettünk részt. Szívesen el is jött a falu lakossága a kultúrházban tartott bemutatónkra és nem sajnálta a fáradságot, hogy esti órákban (9—Váll-ig) a táborhelyünkön tábortűzön vegyen részt. Testileg és lelkileg felüdülve bontottunk júl. 16-án tábort. A tábor után a fiúk jórésze szüleivel nyaralni ment, de az itthonmaradottak nem szakadtak el egymástól. Vasárnaponkint találkoztak és 1—2 kirándulást is tettek. Sőt Haller Kálmán segédtiszt vezetésével, a VI. o. tanulókból álló „Kakuk őrs" egyhetes táborban vett még részt Tihanyban. Haller Kálmán és Simkó Béla joghallgatók tiszti táborban képezték ki magukat, hogy az idei tanévben mint rajvezetők működhessenek. A csapat többi tagja, mint Házi őrsvezetők Körének tagja a tisztitáborok gyakorlati kiképzésében segédkezett. Az iskolai év kezdetén Havasi Lucius, Simonyi Kunó és Andreidesz Teofil rajparancsnoksága alatt a csapatot 4, illetve hamarosan 3 rajba osztottuk; a jelöltek kiképzésével Haller Kálmán joghallgató, segédtisztet bíztuk meg. Sajnos, az iskolai év folyamán Andreidesz Teofil ferences atyát rendje Budapestről Nagyatádra helyezte és így a II. félévben nélkülöznünk kellett azt a nagy szeretetet, mellyel ő a reábízott cserkészeket övezte. A fiúk meghatódott lélekkel búcsúztak el tőle a gyű-