Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1936

45 lésen és az állomáson. Mi pedig örök emlékünkben fogjuk őrizni azt a fáradságot nem ismerő odaadást, mellyel az ifjúságunk iránt viseltetett. Az évi munka hármas céllal folyt. Elsősorban a lelki élet kimélyítését akartuk. Ebben a törekvésben segítségünkre volt a 10 törvény mellett a katolikus cserkész öt jelszava: a kat. cserkész erős, küzd a jóért, Krisztus király harcosa, a Nagy­asszony lovagja, a magyar nép barátja. Az erősség jelszavával a katolikus cserkész felhasználja a kegyelem eszközeit: a gyakori szentáldozást, a gyakori szentgyónást állandó lelkiatya vezetésével, lelkiismeretvizsgálatát esténkint el nem hagyja, na­ponkint legalább 5 perces lelkiolvasmányt végez. Különösen a gyakori szentáldo­zás terén végeztek a fiúk szép munkát. A táborban naponkint szentmisét hallgat­tak és az őskeresztények mintájára igen sokan voltak napi áldozók. A vasárnapi áldozók jórésze az iskolai évben is a cserkészekből tevődik. A katolikus cserkész a második jelmondat, a jóért való küzdés elve alapján apostoli munkát végez, har­col a jó sajtó győzelméért, a szociális igazságért. A harmadik jelmondat alapján a tételes krisztusi elvekért küzd, s ha kell, szembeszáll kis társadalmának rossz irá­nyú, Krisztussal ellenkező elveivel. Ma erre különösen szükség van, mert az egész Európa tele van reformtörekvésekkel, csak egyet akarnak belőle kihagyni: nisi Do­minus aedificaverit domum, in vanum laboraverunt, qui aedificant eam. A különféle megmozdulásokkal ellentétben minden törekvése, hogy Magyarország a szentistváni alapokon maradhat csak meg és ezt a szellemet akarja őrizni otthon, de az ötödik jelmondat alapján a táborozáskor, a magyar falu életében is. A lelki élet kimélyítésén kívül célkitűzésünk volt a cserkésztudás és cserkész­fegyelem. A fegyelem terén Németh György főtitkár katonásan parancsoló hangja, rendszeretete tett a legtöbbet. Csapatgyűléseink elején vagy végén tartott rend­gyakorlatok, a vigyázzban való állás, a gyűléseken való pontos megjelenés, a ki­hallgatások és pontozások voltak a fegyelem eszközei. A havi jelentések helyett, melyet eddig Írásban kellett beadni, újítást próbáltunk. Minden hónap első vasár­napján az őrsvezetők együttesen, a parancsnokok és rajvezetök jelenlétében szó­ban számoltak be a gyűléseikről, azokon való fegyelmi állapotokról, a gyűlés lefo­lyásában való ötletes gondolataikról. Az ilyen megbeszélések eredménye, hogy majdnem minden őrsi gyűlésen szerepel az „egyéni ötperc", melyen mindenki egy­egy témához hozzászól egészen őszintén, szívében levő érzelmeivel. A cserkésztudás kimélyitése raj- és őrsi gyűléseken, továbbá tanfolyamokon való részvétellel történt. Raj gyűlések általában havonkint voltak, őrsi gyűlések he­tenkint. Az 1. raj Németh György csapatfötitkár vezetésével karácsonyig az őrs­vezetőség gyakorlati kérdéseivel foglalkozott, majd karácsonykor a raj megszűnt, mivel a tagok legnagyobb része a jelöltek őrsvezetőjévé lett. Karácsony előtt köz­vetlenül, az utolsó raj gyűlésen a fiúk megható melegséggel váltak meg a régi raj­vezetőjüktől, aki minden szabadidejét értük áldozva törekedett őket vezetni és a Jó Pásztort követve iparkodott ismerni övéit és egyet se akart soha elveszteni azok közül, akiket reábíztak. A Szent Benedek-raj Szabados Béla segédtiszt vezetésével az I. oszt. próbára készült, szintén megfogyva, mivel a tagok legnagyobb része vízi cserkésznek ment; a 11. félévben őrsi keret nélkül a következő évre készült s külön­próbákkal és az őrsvezetői próba anyagával foglalkozott. Nagyon szép lelkesedés­sel és sokkal több eredménnyel működött a Szent György-raj, Szádeczky-Kardoss György vezetésével. Az őrsvezetőknek és a rajvezetőnek nehéz volt a munkájuk: a fiúk most voltak a serdülő kor kezdő fokán. Mégis sikerült őket összetartani, a II. és I. o. próbákat velük letétetni. Eszközeik az őrsi és raj versenyek voltak. A raj 2 őrse Schüller Gusztáv és Timkó Imre őrsvezetők vezetésével különösen szép ered-

Next

/
Thumbnails
Contents