Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1935

6 tént, hogy István király Ajtony legyőzése és Marosvár elfoglalása után Szent Gellértet előhívta bakonybéli remeteségéből és átadta neki 1030-ban a marosvári vagy csanádi püspökséget. A király rendeletére szerzetesek gyűltek ide az ország monostoraiból: Váradról kettő, Zalavárról kettő, Bélből szintén, Pannónia szent hegyéről pedig négy, Fülöp, Henrik, Lénárd és Concius. Mind a tíz felszentelt pap volt, és tanult ember, kik közül hét, a pannonhalmiak közül a két első, magyarul nemcsak tolmácsolni, hanem prédikálni is tudott. Belőlük lettek a csanádi egyházmegye első főesperesei, mint Szent Gellért legendájában olvassuk. Az akkori földesurasági társadalmi berendezkedés családias jellege mellett, az úrnak és népnek szokásos együttélése mellett a természetes tekintély elve alapján is, de főleg a monostor missziós munkája alapján ez az egész karra jellemző clyni szellem kihat a népekre is. Az udvarnokok, a szolganépek feljártak a monostorba, magukba szívták lelkét, kultúráját, irányítását, példáját. A monostor tagjai kijártak közéjük lelkipásztori munkára s így indult meg az az immár ezeréves kapcsolat, mely a főmonostort egyházmegyéje népeivel összefűzi. Szent Mór 35 éves pécsi püspökségéről (1036—70) adatszerű emlékünk kevés van. Egyike volt azon három főpapnak, akik szerencsésen átélték a Vatha-féle lázadást s 1047-ben megkoronázták I. Andrást. Nevével a tihanyi apátság 1055. évi alapítólevelében is találkozunk. (Signum Mauri episcopi.) Radó nádor 1057-ben lelkiatyjává fogadja. Valószínűleg Mór temette el a pécsi katakombába Péter királyt. Együtt ülte meg a húsvéti ünnepet 1064-ben Salamonnal és Géza herceggel s ez utóbbit valószínűleg ezen alkalommal megajándékozta Zoerard remete ciliciumának, vezeklő övének egy nagy kegyelettel őrzött darabjával. Püspöksége idején írta meg Szent András és Benedek remeték életrajzát. (A pannonhalmi főapátság története. I. 103., 112., 114., 411—417., 527., 531. 1.) Szent Mór pécsi püspökségéről tehát adatszerű emlékünk kevés van. Annál jobban kibővíthetjük azonban ismereteinket Galla, Hóman, Deér, Balogh kutatásai alapján. Szent Mór személye a pannonhalmi apátság s a pécsi püspökség élén clunyi beállítottságú. Bencés eredetű főpaptársaival együtt úgy alakítja a következő papi nemzedék lelkületét, hogy a clunyi szellem az egész XI. század folyamán érvényesülhessen a külső hatásoktól függetlenül is. Ez az oka annak, hogy a magyar papság IX. Leó, VII. Gergely, II. Orbán reformpápák irányelveinek olyan készséggel hódol s eszméiket zsinati törvényhozásában is érvényesíteni törekszik. Beleviszik a clunyi államszemléletet a XI. századi magyar királyság belső fejlődésébe s a vallási értékrendszert érvényre juttatják a legegyszerűbb gyakorlaTi intézkedéseknél is. Az ő hatásuk folytán lesz a szentistváni monarchia eszmei tartalmában az egyházi hatalom felsőbbségét valló clunyi felfogásnak tiszta visszatükröződése. Pontifices, carissime fili — mondja az Intelmek 3. fejezete — sint tibi seniores (Závodszky 135). A királlyal szemben a püspök tehát senior, azaz idősebb, tekintélyesebb. Ennek a magyar felfogásnak szellemi háttere a bencés főpapoktól képviselt clunyi irány, amely kezdettől fogva az egyház felsőbbségét vallotta. A koronázási liturgiában s általában a királyavatás egész intézményében s az Intelmek egyéb helyeiben is teljesen nyilvánvaló a bencésektől képviselt clunyi irány-