Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1935

7 zat hatása. Pl. Sine illis enim (episcopis) nec constituuntur reges, nec prin­cipantur. De nem csupán a belső politikai fejlődés áll a bencés főpapjainktól képviselt clunyi eszmék hatása alatt, hanem az invesztitúra harc közvetíté­sével ezek az eszmék teremtik meg közvetve a magyar királyság hatalmi állását is. VII. Gergely a hozzá feltétlenül hű magyar főpapságon keresztül gyakorolt befolyást a magyar királyra, hogy IV. Henrik német ellenfeleivel szövetségre lépjen s a keleteurópai német hegemónia tervszerű aláásásával lehetővé tette Kálmán terjeszkedő politikáját, sőt közvetve a magyar ki­rályság későközépkori hatalmi állását is. Ezek a clunyi eszmekörben élő bencés főpapok közvetítik a szentist­váni és a későbbi törvények társadalmi terminológiáját is a miles, liber, hospes, senior, stb. kifejezésekkel, amelyek aztán nálunk is megtartják ka­rolingkori eredetüknek sajátos értéktartalmát. így lesznek e bencés főpapok a magyar keresztény társadalomtan megalapítóivá s a középkori magyar ember nevelőivé! Századok. 1933. 437^445. 1. Szent Mór személyében tehát a clunyi reform egyik magyarországi főközvetítőjét kell látnunk, aki szent életében a reformot megtestesítette, apátságában pontosan megvalósította, a királyi családdal, a nádorral, az előkelőségekkel s a néppel való meghitt kapcsolatai révén püspöki méltó­ságában országos jelentőségre emelte. Szentség hírében fejezte be életét s a bencések martyrologiuma dec. 4-én említi halála évfordulóját. Sci­tovszky pécsi püspök 1848-ban kieszközölte a szentszéknél kultuszát s azt az engedélyt, hogy tiszteletére egyházmegyéjében ünnepet ülhessenek. Ezen engedélyt XIII. Leó pápa 1892-ben a pannonhalmi egyházterületre is kiterjesztette. 900 éves jubieluma alkalmából a két egyházmegye most együtt ünnepli a szent főpapot. Pannonhalma Szent Mór jubileumát az Oros apát korabeli gyilok­folyosó kápolnává való átalakításával örökíti meg. Ez a gyilokfolyosó az északi oldalhajó fölött húzódik 24 m hosszúságban s a XIII. századi vár­templomnak védőműve volt. Ezen alkotásban két nagy apátunk lelke ölelkezik. A gótikus lövőrések­től áttört erős falak Orosnak harcias, csodálatosan aktív lelkületét tükrö­zik, a ráboruló nehézkes román ívek s a kolostorboltozatok Szent Mór lelkét szimbolizálják. Szent Mór lelke olyan, mint egy román templom. Teljesen befelé irányított, középpontjában Krisztus, a külvilággal csak azok a méteres falakba ágyazott rések kötik össze. A világban él, de szeretettel, részvéttel, vidámsággal, minden bajon segítő készséggel párosított kemény, lemondó, imádságos életet. Térérzéke a befelé való koncentrációra van irányítva, a kívülvalókat nem veti meg, csak óvakodik a sártól, a szenny­től, nem akar élvezni a földön, ahol Istene, Krisztus, annyit szenvedett, vér­zett érette. Vele szemben Oros apátunkat gótikusnak kell mondanunk. A gótika áttöri a falakat, óriási ablakai szín- és fényözönt árasztanak be, ívei felfelé törnek, pompás kapui kifelé tárulnak, külseje kődíszben ragyog. Oros egyéniségében, óriási cselekvő erejében sok van a gótika dinamiká­jából. Harcias. Jár a szentföldön, hétszer megfordul Rómában. Hadakozik jogaiért, birtokaiért. Gazdasági tekintetben a birtokviszonyok írásbeli ren­dezésével, a birtokok, népek s kötelességeik összeírásával, az úrbéri sza­badabb egyességekkel s a szabadabb jó gazdálkodást gátló közös birtokok

Next

/
Thumbnails
Contents