Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1933

tőjét, a puritán, az éjet nappallá tevő munkást, a kíméletlenül energikus szervezőt és a terveknek valóságra váltó megvalósítóját. Bencés diáknak vallotta magát Rákosi Jenő (|1931) is, noha csak egy évet töltött mindössze a soproni bencés gimnáziumban. Amikor az első évét élő budapesti bencés gimnázium legelső nyilvános ünnepélyét tartotta, ketten mondtak beszédet: az akkor élő legfiatalabb bencés diák után a bencés diákok nesztoraként Rákosi Jenő mondott szívbemarkoló beszédet, melyben egyet kért a mai fiatalságtól: hogy legyen különb az ő nemzedékénél. Confessióhoz hasonló erővel vallotta be, hogy a liberálizmus korában sokat tévedtek s mentségük csak egy volt, hogy megvolt bennük a jóakarat. A bencés diákokra hagyományozta többek között életének nagy művét is, a trianoni szerződés ellen folytatott harcot, amely megszépítette és jóvátette életét s amely Rothermere lord ajándékából megszerezte számára azt a szobrot, mely az Erzsébet-kőrútnál áll. Örök büszkeséggel és jogos öntudattal tekinthet minden bencés diák Pázmány Péter mellett az egész katolikus magyarság legnagyobb alakjára, Prohászka Ottokárra (f 1928), aki gimn. tanulmányainak utolsó részletét Esztergomban, a bencés jgimn.-ban -végette el. Nyilvános emléke Budapesten kettő van. "Az^égyiTTaz egyetemi templomban elhelyezett emlékkoszorú. Ott aratta a legszebb diadalait a föld számára s ott szerezte a legszebb virágokat is mennyei koronájába. Ezért engedte meg neki az Ur kegyelme, hogy itt érte utói a halál, melynél szebbet senki nem tudott volna elgondolni a lánglelkü szónok számára. Isten külön kegyelme volt az ő számára, melylyel örökké égő munkását azzal jutalmazta meg, hogy lobogása nem ismert hamvadást, égbetörő pályája nem ismert letörést, hanem egyenesen szárnyalt — mint hisszük, hogy imádságunkra Isten csodákkal is bebizonyítja — az ég felé. A második emléke még nem áll a nyilvánosság előtt, de hamarosan ott fog állni a róla elnevezett parkban. Fülöp Endre szobra az élő vizek forrásánál ábrázolja őt, amint kelyhével bőven merít az örökké friss forrásból és adja az élet igéire szomjozóknak. 5. Bencés kéznek művészi alkotását is megtaláljuk Budapesten. Az egyik a Pray-kódex, amely nemcsak a legelső magyar összefüggő szöveget tartalmazza, hanem színes rajzaival a legelső magyarországi és így magyarnak tartható művésznek legelső alkotásait is megőrizte. A misekönyvnek fődíszei ezek az egykorú színes tollrajzok, melyek a feszületet, Krisztus levételét ta keresztről, Krisztus holttestének bebalzsamozására siető jámbor asszonyokat az üres sírnál és a trónoló Megváltót ábrázolják kezdetleges, de jellemző felfogással. A XIII. század művésze még teljesen a bizánci hagyományt uralja, de egyes fejek kifejezésében, az alakok mozdulataiban a természetnek élénk megfigyelését nyilvánítja. Itt említjük meg a városligeti úgynevezett Vajdahunyad-várában lévő jáki kápolnát. Ez pontos mása a bencés kezek által alkotott egyik legrégibb és legszebb emlékünknek. Az Árpád-korból, sajnos, oly kevés reánk maradt alkotás között a legszebbek közé tartozik a jáki templom. Ennek főként átmeneti stílben épített szép bejárója megérdemli, hogy megemlítsük ia pesti bencés emlékek között is. Mindez, amit elmondottunk, nem számíthat teljességre. Csak — mint említettük — a kutatás megindítására és irányítására szolgál. Szeretnők, ha