Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1933
67kortársai a mézajkú jelzővel illettek. Felejthetetlen pillanat a nemzet életében, amikor király és királyné ,a királyi család és a nemzet nagyjainak jelenlétében a pillanat nagyszerűségének teljes átérzése prófétai ihletet és erőt sugároztatott a gyenge testű főpapba. Ekkor mondotta ki e szavakat: A kard szerezte meg s a kereszt tartotta meg e hazát. Három kiváló pedagógusunknak az emlékét is megtaláljuk Budapesten. Az egyik Fehér Ipoly (f 1909) pannonhalmi főapát, aki mint szegedi tankerületi főigazgató is sokat tett a nevelés érdekében, de főként nagy érdemeket szerzett, mint a Közoktatási Tanács elnöke. Ezek sorában találjuk meg az arcképét a kultuszminisztérium épületében. A másik kiváló pedagógusunk Mázy Engelbert (f 1933), kassai főigazgató, majd tihanyi apát, a Katolikus Középiskola Tanáregyesület megalapítója és a katolikus pedagógiának egész életen át lelkes és tudós művelője. A hálás utókor megfesttette az ő arcképét is, de még nagyobb emléke lesz eszméinek s törekvéseinek gyakorlati megvalósítása. Intézetünk igazgatói irodája őrzi a harmadik pedagógus bencés képét és ez Kádár Titusz (f 1925 ), akit a rend főapátja éppen a nevelés terén szerzett érdemeiért tett meg az alakuló budapesti bencés intézet első igazgatójává. És bár csak másfél évig vezethette iskolánkat, ez a rövid idő is elég volt neki arra, hogy felejthetetlenné tegye emlékét. 4. A bencés emlékek negyedik csoportját alkotják a nagy bencés tanítványok emlékei. Hisz kevés oly szoros kapcsolat van a szülői kapcsolaton kívül, mint aminő a nevelő és a nevelt között létesül. így tehát jogosan vehetjük bencés emlékek közé mindazoknak emlékét, akik e renddel kapcsolatban állottak. Így legelső helyen kell megemlítenünk minden bencés diák és minden magyar diák példaképét: Szent Imre herceget, ő már nem is bencés, hanem magyar emlék lett és ez az oka, hogy oly sok képét, emlékét tisztelhetjük. A sok közül a legfontosabbat emeljük ki, a jubileumán emelt gyönyörű szép szobrot, Kisfaludi-Strobl remek alkotását. A liliomos királyfi ott áll a mai magyar ifjúság képviselői között magasan kiemelkedve. Előtte hódol az egyetemet járó emerikánás, a középiskola diákja és cserkésze, az egyszerű gyermek és az ő példáján virágba szökkenő szűzi leánysereg. És a legszebb képei közé tartozik Merész Gyula festménye a Regnum Marianum templomában, mely fehér lovon ábrázolja őt, mint aki szüziességében egyúttal a magyar férfi-erőnek is valóságos mintaképe. A mestert és a tanítványt együtt ábrázolja a budai koronázó templom oltárképén Zichy Mihály. De ezen kívül az oltárkép közli még Szent Imre herceg életének több más jelentős eseményét is: születését, boldog Maurus csókját és temetését. Róla is van sok hely elnevezve, de a legszebb az lesz, ha az Actio Catholica mozgalmára a most Lágymányosnak nevezett XI. kerületet Szent Imre városának nevezik el. Az újabb korból azokat a diákjainkat soroljuk fel, akiknek nevét nyilvánosan felállított emlékmű is megörökíti. Az első ezek közül Kisfaludy Károly (t 1830), a romanticizmus korának vezető írója, aki Győrött járt iskolába, ezért intézetünk önképzőköre az ő nevét viseli magán. Szobra pedig ott van a Nemzeti Múzeum parkjában levő kis magyar Pantheonban. Bencés diák volt Baross Gábor (f 1862) is, a vasminiszter, akinek ércszobra ott áll nagy alkotása, a központi pályaudvar előtt. Széchy Antal mintázta meg a magyar közlekedésügy kialakítóját, a magyar vasút megterem-