Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1932

21 Naplóba. Másnap a szülőktől láttamozva kell bemutatnia a növendéknek a készületlenségét bizonyító feljegyzést. Pár ilyen eset után szigorúbb ellen­őrzést kívántunk s így mindig elértük, hogy a nagy létszám mellett sem kel­lett semmitsem engednünk a tíz év alatt a másutt megszokott és ismeretes bencés nívóból. Ha a valláserkölcsi nevelést, fegyelmet és tanulást összekapcsoljuk s együtt gondoljuk vissza tíz év múltját, a jó Isten iránti hálával kell mon­danunk: a komor iskolaépületben az egyház és haza reménytnyujtó fiataljai dolgoznak s a kis akácos udvarban jótörekvésű, tisztalelkű diákok hancú­roznak, kacagnak boldog vidáman. A tanárok velük vannak az iskolában, mint oktatók, velük együtt játszanak, mint szerető jóbarátok s bogozzak a diáklelkek sokszínű problémáit, szobáik mindig szeretettel váró csendjeben, mint lelkiatyák. Az egyéni nevelés négyszemközti nagy lehetőségei mellett a tömegre­hatás fontos megnyilvánulásai sem maradtak el sohasem a tíz év alatt. A pesti diák szeret szereptelni, szereti bemutatni képességeit. Boldogan szer­keszt lapot, rendez színdarabot. Megnyilvánul, mint színész és rendező, költő vagy előadó. A legelső ünnepélytől, az 1924 március 21-i zászlószente­léses ünnepélytől kezdve a tíz év sok-sok ünnepélye mind igen jó alkalom volt diákjaink szereplési vágyának kielégítésére. A szülők boldog örömmel látták fiaik színielőadásait, irodalmi szerepléseit, táncvizsgáit. A hatalmas méretű tornaterem mindig zsúfolásig tömve volt egy-egy ünnepség alkalmá­val. Szinte majdnem minden színdarabot többször kellett előadni a nagy látogatottság kedvéért. Ezek az ünnepélyek lelkesítették a diákokat és bol­dog örömmel töltötték el a szülőket az iskola eleven élete miatt. A színdara­bok természetesen különböző tárgyúak voltak.- Vallásos és hazafias szelle­met iehelők, az élet nagy gondolatait közlők és a diákélet ezer huncutságát vidáman árasztok. Voltak aztán színdarabok nélküli ünnepélyek is. A második zászlónak, a kongregáció gyönyörű fehér selyem zászlójának szentelése 1926 decem­ber S-án. A zászlóanya az akkori kultuszminiszternek, dr. Klebelsberg Kuno grófnak felesége volt. Azután az 1400 éves szentbenedeki regula ünnepe. Előkelő szónokok méltatták ifjúságunk és a nagyközönség előtt Szent Atyánk és rendje érdemeit. A 900 éves Szent Imre-jubileum, a 700 éves Szent Erzsébet évforduló. Mindezek istentiszteletekkel összekötött többnapos ün­nepségek voltak az ifjúság és szülők buzgó részvétele mellett. A tíz év alatt intézetünk minden tőle telhetőt megtett a diáklélek sok­oldalú tevékenységének fejlesztésére. Már a második évben megindult a cserkészmunka s a harmadik esztendőben megalakult a Czuczor Gergely­cserkészcsapat. A budai hegyek pompás kirándulóhelyei, az ország külön­böző vidékein felütött táborok, sőt, a kis udvar játékai, az „otthon" gyere­kesen komoly munkái, na meg a beszámolók édes emlékezetei, mind-mind boldog megnyilvánulásai voltak gyerekeink lelki vidámságának, bontakozó tevékenységének. Cserkészeink rendezték a harmadik zászlószentelést tíz­éves multunkban, amikor is büszke rátartisággal sorakoztak saját csapat­zászlójuk alá. Zászlóanya dr. Hóman Bálint kultuszminiszter felesége Őnagvméltósága volt. (1933 május 21.) Ha visszagondolunk saját diákéletünkre, nagy általánossággal kényte­lenek vagyunk megállapítani, hogy a mi időnkbén a jó tanulók rossz <x>rná-

Next

/
Thumbnails
Contents