Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1931

26 anyagilag támogatni a bencés gimnáziumi és főképpen a bencés intézetekből kikerült főiskolai hallgatókat. Szép és nemes cél. Bár mindenben meg tudnánk neki felelni. Az első cél megvalósítására tartottuk a havi (minden hónap második csütörtökén) barátságos összejöveteleinket. (Összesen: 9.) Örvendetes állapíthatjuk meg, hogy majdnem minden alkalommal többen és többen voltunk együtt és a barátságos összejövetel valóban barátságos volt, kedé­lyes megemlékezések és megbeszélések fűszerezték a napi komoly dolgok érlelte eszmecseréket. Ezek a havi összejövetelek tartották fenn a baráti kapcsolatot és ezeken az összejöveteleken értesültek a tagok egymás dol­gairól, sikereiről, esetleg aggodalmairól és itt forrtak egybe a Rend éle­tével. Egy alkalommal komoly megbeszélés tárgya volt a mai szociális és gazdasági nehéz helyzet, előadó Strommer Viktorin dr., budapesti bencés házfőnök úr volt. A tartalmas előadás kapcsán igen sok, mélyreható hozzá­szólás emelte azon estének nívóját. Minden tagunkat szeretettel meghívtuk a bencés reálgimnázium összes ünnepélyeire és a szülők számára tartott lelkigyakorlataira. Amint érte­sültem — hiszen abban az időben még nem voltam Budapesten -—, igen szép számban voltak jelen tagjaink közül is a lelkigyakorlatokon. Hálás kö­szönet Blazovich Jákó igazgató úrnak, aki ezeket a lelkigyakorlatokat szí­ves volt megtartani. Hasonlóképpen meghívást nyertek tagjaink a Bencés Oblátusok Egye­sületének előadásaira is, hogy így is a bencés gondolatot magukban tovább ápolhassák és fejleszthesék. Gyászmisén imádkoztunk elhalt tanárainkért, jótevőinkért, tagjainkért és az elhalt diákokért. Cseh Jenő dr., szeretett tagtársunk temetésén és érte szolgáltatott szentmisén szép számmal voltunk jelen. Midőn ezekről beszámolunk, tudjuk, hogy még igen keveset tettünk Egyesületünk első céljának megvalósítása érdekében, de terveink már van­nak és iparkodni fogunk minél tökéletesebben megfelelni a célnak: a barát­ság, az összetartás, az egymás segítése eszméjének fejlesztését illetőleg. Négyszer jöttünk össze ilyen gondolatok és tervek megbeszélése vé­gett azok, akiknek szívén nyugszik az Egyesület fejlődése. Kétízben pedig rendes összejövetelt tartottunk a központ felhívására, az alapszabályok módosítását illetőleg. Ezen célból Győrött ülésező szű­kebb bizottságba Saly Árpád dr. testvérünket küldöttük ki. S hogy mily nagy tekintélye van budapesti osztályunknak, mutatja az a körülmény, hogy a többi osztályok javaslataival szemben a mi osztályunk felfogását fogadták el a vezetőség tagjai. Szándékunk mindenekelőtt is a főiskolások csoportjait újra életre­hívni, az Egyesület tagjairól katasztert készíteni s a barátságos összejöve­teleknek mélyebb tartalmat adni. Reméljük, hogy a jó Isten segítségével mindez, ha nem is rohamlépésekben, de lassan-lassan sikerülni fog. Legyen szabad most áttérnem Egyesületünk másik céljára: a segé­lyezésre. Bevételeink: Tagdíjak és adományok. Tagdíjak vajmi csekély összegre rúgnak, segélyeink sem nagyok, de mégis igen örvendetes, hogy egyes pénzintézetek nem feledkeztek meg rólunk s ezt kiváltképpen kedves tagtár­sunknak: Schantll Károly úr őméltósága közbenjárásnak köszönhetjük. Le-

Next

/
Thumbnails
Contents