Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1929

3. FEJEZET. A püspök neve és a főpapokat illető tisztelet. A főpapi rend a király székének ékessége s azért a királyi méltóság a harmadik helyet a főpapoknak adja. 1. Drága fiam! Ezeket az öregeket úgy őrizd, mint a szemed fényét. Ha kiérdemled az ő jóakaratukat, nem kell félned ellenségeidtől. Ha ők meg­becsülnek, akkor biztos lehetsz minden dolgodban: az ő könyörgésük lesz a te dicséreted a mindenható Istennél. 2. Isten őket rendelte ugyanis az emberi nem őrzőivé, őket tette lelki­pásztorokká és az egész Anyaszentegyház vezetőivé és a szentségek kiosz­tóivá. 3. Nélkülök nem állanak meg sem az országok, sem a királyok. Közben­járásuk töröli el az emberek bűneit. Ha őket igazán szereted, bizony ma­gadnak lész javadra és tisztességgel fogod kormányozni országodat; mert ők kapták meg a hatalmat a bűnök kötésére és a bűnök feloldására. 4. örök törvényt adott számukra az Isten és elválasztotta őket a világ­tól; a maga nevének és szentségének részeseivé tette és megtiltotta, hogy az emberek megfeddhessék őket. „Szent Dávid királyért, meg ne bántsá­tok az én felkentjeimet". Megbántja pedig Isten fölkentjeit, aki az isteni és egyházi törvény ellenére a papokat hamis vádakkal illeti és őket a világi bíróság elé idézi. Ezt egyszer s mindenkorra megtiltom neked, fiam, ha boldog életet akarsz és királyságodat meg akarod becsülni, mert szolgáinak megbántása különösen bántja az Istent. 4. FEJEZET. A főemberek és országnagyok méltó megbecsülése. A főemberek, országnagyok, ispánok, vitézek hűsége, ereje, szerénysége, illedelmessége és bizalma a királyság negyedik dísze. 1. Ők oltalmazzák az országot, a gyöngéket ők védelmezik meg, legyő­zik ellenségedet, gyarapítják birodalmadat. 2. Tekintsd őket, fiam, atyáidnak és testvéreidnek. 3. Senkit azért közülük szolgaságra ne vess és szolgádnak ne nevezz. Vitézlő rend legyen, ne szolgahad. Uralkodj felettük harag, kevélység és gyűlölség nélkül; békességesen, szelíden, emberségesen. Ne feledd el, hogy minden ember egyenlő és hogy semmi úgy fel nem emel, mint az alázatos­ság és semmi úgy meg nem aláz, mint a kevélység és gyűlölség. 4. Ha békeszerető leszel, királynak és a király fiának neveznek és sze­retni fog minden vitézed. Ha azonban haragos, kevély, gyűlölködő, békét­len, az ispánok és főemberek felett fennhéjázó leszel, akkor a vitézek ereje királyságod romlására válik és idegen nemzetnek juttatja országodat. 5. Ettől félj, és azért jóságos cselekedeteiddel légy példája az ispánok életének, hogy téged szeressenek, soha meg nem sértve mindenkor ragasz­kodjanak a királyi házhoz. Uralkodásod így minden tekintetben békességes legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents